Több munkahely, több pihenés, jövőbarát gazdaság

négynapos munkahét

A túlhajtott embereknek több pihenésre és nagyobb biztonságra, a magyar gazdaságnak pedig több valódi, termelékeny és jövőbarát munkahelyre; képzettebb, egészségesebb és pihentebb munkavállalókra van szüksége a fejlődéshez.

  • Támogatjuk a munkaidő csökkentését, véget vetünk a munkaidőn túli dolgoztatásnak
  • Új, munkavállaló-barát munka törvénykönyvet dolgozunk ki, megerősítjük a szakszervezeteket
  • Kifehérítjük a gazdaságot, jogbiztonságot és igazságos versenyt teremtünk
  • Átállunk a magas hozzáadott értékre alapuló gazdasági modellre, támogatjuk az innovációt
  • Megerősítjük a gyenge helyi gazdaságokat célzott támogatásokkal és munkahelyteremtéssel
  • Felszámoljuk az értelmetlen közmunkát, segítjük a szociális szövetkezeteket

 

Gyere, csatlakozz és csináljuk meg! Mert mindenki számít!

Bővebben lejjebb.

A technikai fejlődés miatt, nem szükséges annyit dolgoznunk, mint régen. Írd alá, ha egyetértesz!







Feliratkozom a hírlevélre

Szólj hozzá! Mondd el a véleményed!




Több munkahely, több pihenés, jövőbarát gazdaság 

Munkaidő-csökkentés

A Párbeszéd meggyőződése, hogy mindenkinek igénye van az értékteremtő munkára, de úgy véljük: a bérmunka nem az élet értelme. Létre kell hoznunk a munka és a magánélet új egyensúlyát!

Ma túl kevesen vannak állásban, ők viszont túl sokat dolgoznak. És túl sokan végeznek olyan munkát, amiért semmiféle anyagi megbecsülés nem jár – erre is válasz az Alapjövedelem (ld. 1. fejezet).

Mi a fizetett és nem fizetett munkák egyenlőbb elosztását szeretnénk elérni: dolgozzunk kevesebbet a megélhetésért, s ugyanakkor jusson több idő kinek-kinek saját magára és a szeretteire. Az emberi civilizáció és a technológia fejlődése egyre inkább lehetővé teszi, hogy a munka világában olyan új egyensúlyt alakítsunk ki, amely mindannyiunkat közelebb visz a teljes és boldog élethez.

A ledolgozott órák száma az egész világon folyamatosan csökken: az 1950-es évekhez képest – amikor már a heti 40 órás rezsim volt a meghatározó – harmadával kevesebb időt dolgozunk. A szabályozás mégsem követi a valóságot: itt az ideje, hogy a politika felzárkózzon az élethez!

A munkaidő csökkentésével nagymértékben nőne a termelékenység, az életminőség és a valódi foglalkoztatottság is, amely ma, a kormány statisztikai trükkjei ellenére a valóságban továbbra is az uniós átlag alatt van.

Ezért a Párbeszéd úgy látja: el kell kezdeni a társadalmi érdekegyeztetést a munkaidő csökkentésének mértékéről, ütemezéséről és részletkérdéseiről. Meggyőződésünk, hogy az állam, az önkormányzatok és a nagyvállalati szektor már néhány éven belül képes lehet érdemi eredményeket elérni a kötelező munkaórák lefaragása terén. A hamar megmutatkozó társadalmi előnyök, az új norma elterjedése és megfelelő gazdasági ösztönzők pedig a kis- és közepes vállalatok és civil szervezetek világában is komoly változásokat hozhatnak a következő évtizedben.

 

Az ötnapos munkahetet annak idején a munkavállalók összefogása kényszerítette ki a munkáltatók ellenében – változatlan fizetések mellett. Maguk a munkáltatók is meglepődtek, hogy a munkaidő csökkentésének hatására milyen nagymértékben emelkedett a dolgozók termelékenysége. Ezen ma már nem csodálkozunk: számos felmérés mutatja, hogy a munkaidő csökkentése emeli a munkateljesítményt, emellett segíti a dolgozók egészségének megőrzését.

Az Egyesült Államokban 1886-ban még rendőrök fojtották vérbe a rövidebb munkanapért szervezett tüntetést (erre emlékezünk május elsején). 1926-ban azonban a Ford autógyárban maga a tulajdonos döntött úgy, hogy a vállalatnál a 40 órás munkahetek lesznek. 1938-ban országosan is bevezették 44 órás, majd 1940-ben a 40 órás munkahetet. Nyugat-Európában a munkaidő csökkentésének folyamata messzebbre jutott: immár a 40 óra alatti munkahét, a heti 37-38 óra a jellemző.

Bár mindig voltak és lesznek, akik visszaforgatnák az idő kerekét, illetve egyoldalúan kedveznének a nagyvállalkozóknak – emlékezetes annak a magyar nagyvállalkozónak az esete, aki néhány éve a hatnapos munkahét újbóli bevezetését javasolta – a jövő a munkaidő-csökkentésé.  A statisztikák egyértelmű összefüggést mutatnak: azokban az országok termelékenyebbek – és jobban fizetettek – a munkavállalók, ahol kevesebb időt töltenek a munkával. Svédországban jelenleg a 30 órás munkahét bevezetésével kísérleteznek, biztató eredményekkel: az első tapasztalatok szerint javult a dolgozók teljesítménye és egészségi állapota.

 

A munkaidő-csökkentés kéz a kézben jár az atipikus foglalkoztatás terjedésével, ezért támogatjuk a munkavállalók igényeire reagáló, rugalmas foglalkoztatási formákat is: a részmunkaidős foglalkoztatást, a távmunkát, a rugalmas munkaidőt. Ezek lehetővé teszik, hogy a sajátos élethelyzetben lévő emberek ne szakadjanak ki a munka világából, ezzel – az Alapjövedelem bevezetése, megfelelő bérszínvonal és a munkavállalói jogok erősebb védelme mellett – biztosítják a megélhetést és a társadalmi integrációt.

 

Közmunka helyett foglalkoztatáspolitika

A közmunka bizonyítottan zsákutca: konzerválja a nyomort és a kiszolgáltatottságot, és nem visz közelebb a valódi munkaerőpiachoz. Ezért le fogjuk zárni ezt a kudarcos kísérletet, és követjük a magasabb foglalkoztatottságú országok jó példáját: abba fektetünk pénzt és energiát, hogy a munkanélküliek megtalálják a nekik való munkát, vagy elsajátítsák azokat a tudásokat és képességeket, amivel képesek lesznek elhelyezkedni. Ezért háromról visszaemeljük kilenc hónapra az álláskeresési járadék maximális időtartamát, és az átképzést, a mobilitási és lakbér-támogatást, az álláskeresőknek nyújtott személyre szabott támogatást, mentorálást fogjuk a középpontba helyezni, hogy valódi, tisztességesen fizetett állásokhoz segítsük a munkát keresőket, és oldjuk a gazdaságban helyenként mutatkozó munkaerőhiányt.

 

Munkavállalói jogok, szakszervezetek, érdekegyeztetés

A munkavállalók kiszolgáltatottságának csökkentése és a jól működő, együttműködésen alapuló gazdaság felé való elmozdulás érdekében helyre kell állítani az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) intézményét, és a munkavállalók és vállalkozók képviselőivel közösen új Munka Törvénykönyvét kell alkotni. A Párbeszéd reményei szerint egy ilyen folyamat eredményeként a következő változásokat foglaljuk majd törvénybe:

Betiltjuk a munkaidő utáni rendszeres dolgoztatást. A főnök nem dolgoztathatja munkaidőn túl a beosztottjait, a szabadidőnek el kell válnia a munkaidőtől. A munkahelyi stressz, amely beszivárog az otthonokba is, hozzájárul a keringési és daganatos betegségek terjedéséhez, az életminőség romlásához. Biztosítjuk az offline élethez való jogot! Hosszabb távon a munkáltató is jobban jár kipihent emberekkel.

Ami a munkavállalók szabadságolását illeti, legalább 15 nap szabadságot a munkavállaló által megszabott időpontban lesz kötelező kiadni. Minimum két, de inkább három hét kell a valódi, feltöltő pihenéshez, s ezen túl is vannak olyan élethelyzetek, amikor a munkavállalónak éppen akkor van szüksége a szabadságra. Jelenleg csak 7 napot vehet ki saját döntése alapján a munkavállaló.

Kiszámíthatóbb munkaidőt! Ma túlzottan nagy a mozgástere a munkáltatónak a munkaidő szervezésben, és ezt gyakran a munkavállalók sínylik meg. Szűkíteni kell a munkáltatók mozgásterét a munkaszervezést, a munkaidő beosztását illetően, mert családokat tesz tönkre az egyoldalúan munkaadó-párti szabályozás.

A munkaidőről szóló és más rendelkezések betartásának ellenőrzését az OÉT alá rendelt, és eszköztárában is megerősített munkaügyi felügyeletnek kell végeznie.

Visszaállítjuk a várandósok, továbbá a szülés után, illetve a gyermekgondozási szabadságról visszatérők felmondási védelmét. Visszaállítjuk azt a korábbi szabályt is, hogy a jogellenesen elbocsátott munkavállalót a bíróság visszahelyezheti állásába.

Felülvizsgáljuk a munkavállalók személyiségi jogait indokolatlanul korlátozó szabályokat, a munkavállaló szélesebbé tett, ellenben a munkáltató szűkített kártérítési felelősségét, amelyeket mind a 2010 utáni módosítások során vezettek be.

Felülvizsgáljuk az alapbéren felüli pótlékok rendszerét, hogy ugyanazon munka elvégzéséért ne lehessen kevesebbet keresni, és a szabadságra járó távolléti díj számítását, hogy ne érje a dolgozókat érdeksérelem a korábban járó juttatásaikhoz képest.

Garantáljuk, hogy a jogos végkielégítés kifizetése alól a munkáltató ne bújhasson ki a munkavállaló képességeire való hivatkozás ürügyével, és felülvizsgáljuk az egyéb, végkielégítés kifizetését szűkítő rendelkezéseket.

Megerősítjük a szakszervezeti tisztségviselők munkajogi védelmét, valamint a kollektív szerződés megkötésére vonatkozó szakszervezeti jogosultságokat.

A szakszervezetek anyagi függetlenségének megteremtéséhez és a dolgozók nagyobb szervezettsége érdekében minden forintnyi valós szakszervezeti tagdíjbevételhez még egy forintot fogunk biztosítani az állam részéről, amelyet a munkahelyi szervezet, az ágazati szakszervezet és az országos konföderáció között törvényben meghatározott arányban kerül felosztásra.

Az új OÉT keretén belül kidolgozzuk a béremelési ajánlások új mechanizmusát, amely nyomon követi a főbb gazdasági szektorok, ágazatok termelékenységi és munkabér-színvonalának alakulását és egymáshoz viszonyított arányát. Ez garantálná, hogy egy kiszámítható, fokozatos bérnövekedési pálya alakuljon ki, amely a vállalkozók és dolgozók számára egyaránt előnyös lenne, érdekeltté téve mindkét felet a magasabb hozzáadott értéken alapuló versenyképesség növelésében.

Új sztrájktörvényt írunk a mai, életszerűtlenül szigorú szabályozás helyett, amely méltányos és kiszámítható módon, gyors és hatékony jogorvoslati lehetőségekkel teszi lehetővé a munkabeszüntetést.

A nagyvállalati szektorban előírjuk, hogy munkavállalói résztulajdonosi programot indítsanak a vállalati tulajdon 5-10%-ának erejéig, osztalékelsőbbségi joggal – ezzel a dolgozók érdekeltté válnak a cég sikerében, a vállalat pedig elkötelezett, tulajdonosi szemléletű munkatársakat nyer.

 

Igazságos, tiszta verseny a gazdaságban

Ma Magyarországon nem érvényesül a teljesítmény, nincs tere a gazdasági fejlődésnek, ezért 2010 óta nem nő hazánk versenyképessége, s így egyre jobban lemaradunk a térség országaihoz képest. Ez két okra vezethető vissza: egy régóta fennálló és egy újabb keletű probléma gátolja a fejlődést.

A duális gazdaságszerkezet már a 90-es évek óta gondot jelent: az ország gazdasága kettészakadt egy hatékony, termelékeny, exportorientált, multinacionális nagyvállalati és egy, a túléléséért küzdő, ugyanakkor a foglalkoztatás nagy részét kitevő kkv-szektorra. A feladat adott: kiegyenlíteni a két szektor közti esélykülönbséget, amely nemcsak a méretgazdaságosságból, hanem legalább ennyire a nagyvállalatok kilobbizott, törvénybe foglalt adóelőnyéből és az „agresszív adóoptimalizációból” fakadóan szinte leküzdhetetlenné vált a kisebb vállalkozások számára. Ezért vissza kell állítani a többkulcsos, a kkv-kat kedvezményező társasági adót, be kell zárni az adóelkerülés kiskapuit (ld. 3. fejezet), és könnyíteni kell a kisvállalkozásokat megfojtó adminisztratív terheken (ld. 3. fejezet). Ez egyben azt is eredményezi, hogy a kkv-k sem szorulnak majd rá annyira a „kreatív gazdasági gyakorlatokra”, így ezen a területen is fehéredhet a gazdaság.

A másik, a fejlődést gátló tényező már a Fidesz kormányzásához kötődik: kialakult a haveri kapitalizmus (crony capitalism). Ma a gazdasági sikert nem a tényleges teljesítmény, hanem jórészt a politikai kapcsolatok döntik el. A közbeszerzések és uniós pályázatok elcsalása, a testre szabott törvények, a célzott büntetőadók és a tulajdonuktól zsarolással megfosztott vállalkozók példái mind azt mutatják, hogy nincs jogbiztonság a gazdaságban, nem működik a jogállam, amelynek a tisztességes verseny feltételeit kellene garantálnia.

A korrupt rezsim megdöntésével, a felelősök megbüntetésével és a korrupció elleni fellépéssel (ld. 8. fejezet) helyreáll a kiszámíthatóság és a jogbiztonság, valódi versenyben mérettetnek majd meg a vállalatok, így ismét lesz értelme befektetni a teljesítmény javításába.

 

Gazdasági modellváltás, zöld munkahelyteremtés

Az alacsony bérekre építő gazdaságpolitika kora lejárt Magyarországon! Nem Délkelet-Ázsiával kell versenyeznünk az alacsony bérek és a dolgozók kiszolgáltatottsága terén, hanem azon kell dolgoznunk, hogy az összeszerelő-üzemek helyett egyre nagyobb teret nyerjenek a magas hozzáadott értéket jelentő gazdasági tevékenységek. Az emberekbe, a társadalmi infrastruktúrába való befektetéssel, az innováció támogatásával lehet csak a jövőbarát, válságálló, jól fizető munkahelyek teremtéséhez hozzájárulni. Ne az alacsony munkabérek, hanem a képzett és jól teljesítő munkavállalók, a magas szintű tudás és a sikeres vállalatok hatékonyan működő hálózata vonzza ide a befektetési lehetőségeket kereső tőkét, és tegye versenyképessé Magyarország gazdaságát!

Kiemelt figyelmet kell fordítsunk a zöld gazdaságra. Az energiahatékonysági és megújuló energiákkal kapcsolatos beruházások egyszerre jelentenek komfortosabb otthonokat, alacsonyabb rezsiszámlákat, versenyképesebb vállalatokat, nagyobb függetlenséget a nemzetközi politikában és a jövő nemzedékek számára is élhető bolygót.

A zöld gazdaság felpörgetése ráadásul közel százezer, jövőbarát és válságálló munkahelyet hoz létre! (ld. 10. fejezet)

További lehetőségeket nyit a körkörös gazdaságra való átállás. A nyersanyag-takarékosság érdekében a gazdasági és gyártási folyamatok újratervezése, a javítás, kölcsönzés, újrahasználat, újragyártás, újrahasznosítás és upcycling (értéknövelő újrahasznosítás) számos új munkahelyet és komoly megtakarítást eredményez, miközben a jólét magas szintje mellett teszi fenntarthatóbbá a társadalom életmódját. (ld. 10. fejezet)

 

Közösségi gazdaság, helyi gazdaságfejlesztés

A hagyományos vállalkozási formák mellett kiemelt támogatást nyújtunk az alapvetően nonprofit jellegű – vagy a profitot a tagoknak visszaosztó – közösségi gazdasági szektornak. Az elsősorban szociális szövetkezeti formában működő vállalkozások szervezésében az alulról jövő kezdeményezések mellett kiemelt szerepet kapnak az önkormányzatok. Így a sokszor értelmetlen közmunka szervezése helyett produktív, középtávon önfenntartó, a foglalkoztatást az elsődleges munkaerőpiac korlátain túl bővítő gazdasági társaságok jönnek létre, amelyek a helyi gazdaság kiemelt szereplői lehetnek, különösen a gazdaságilag depressziós térségekben.

Nem tűrhetjük, hogy hajdan virágzó települések és térségek teljesen elöregedjenek, elnéptelenedjenek! A hátrányosabb helyzetű kistérségekben támogatjuk a dolgozni, vállalkozni akaró képzett, fiatal szakemberek letelepedését. Pénzügyi és szakmai támogatást adunk a leghátrányosabb helyzetű régiókba települő, vagy ott fejlesztéseket végrehajtó vállalkozásoknak.

Az új földpályázati rendszerben az életvitelszerűen helyben lakó családi gazdálkodókat részesítjük előnyben. Támogatjuk a több embert foglalkoztató, magas minőségű élelmiszert előállító ökológiai gazdaságokat. Segítjük a mezőgazdaságban a termelő és értékesítő szövetkezetek (TÉSZ) terjedését, bővülését, piaci érvényesülését; a termelők és fogyasztók közvetlen kapcsolatát, az élelmiszerlánc lerövidülését, amely az ellenőrizhető és egészséges élelmiszerek egyik legerősebb garanciája.

Az elmaradott régiók fejlesztésére a normatív támogatások mellett az érintettekkel közösen integrált helyi fejlesztési terveket készítünk, hogy annak keretében lehessen településfejlesztési támogatásokhoz, hazai és uniós fejlesztési forrásokhoz jutni. Valódi fejlődést lehetővé tévő politikára van szükség, nem térkövezésre, felesleges kilátókra és egyéb értelmetlen és terméketlen beruházásokra. A helyi fejlesztési stratégiák ráadásul lezárják az informális lobbizás és részben a korrupció útjait is.

Fontos, hogy a fejlesztési tervek nem korlátozódnak a helyi gazdaság- és vállalkozásfejlesztésre: az ilyen stratégiák másik pillérje a helyi közszolgáltatások fejlesztése, az oktatási, egészségügyi, szociális, munkaügyi intézmények és szolgáltatások megerősítése.

 

Mikro-, kis- és közepes vállalkozások támogatása

Az adózási versenyhátrányok kiegyenlítése, a jogbiztonság megteremtése és a fizetőképes kereslet bővítése mellett a MKKV-k sikerét az adminisztrációs kötelezettségek csökkentésével és a partnerek fizetési fegyelmének javításával és az egyszerűbb, kiszámíthatóbb támogatási és finanszírozási lehetőségek kialakításával lehet segíteni. Ezért lehetővé tesszük az adó- es járulékfizetési kötelezettségek egy számlára történő befizetését, és az engedélyezési eljárások helyett előnyben részesítjük a bejelentési kötelezettséget a vállalkozások szamara.
A késedelmes fizetések és a lánctartozások megelőzésére lehetővé tesszük az automatikus fizetési biztosíték kikötését igazolt teljesítés esetén. A foglalkoztatást bővítő beruházások esetében a korrupció melegágyaként ismert egyedi lobbizások helyett átállunk a normatív, automatikus vissza nem térítendő támogatásokra, amelyek hitelfelvétel esetén fedezetként is használhatók.

 

Innováció, k+f

Inkubációs szolgáltatóházak széles körének támogatásán keresztül segítséget nyújtunk az innováción alapuló vállalkozások (start-up-ok) megalapításához a gyors növekedésű vállalatok fejlődésének korai szakaszában.
Egyszerűsítjük az egyetemi, kutatóintézeti találmányok üzleti célú hasznosításának anyagi es eljárási jogi szabályait, az ilyen kezdeményezéseket pénzügyi ösztönzőkkel is támogatjuk.

Támogatjuk a fejlődő magyar vállalatok életciklusához igazodó szolgáltatások – magvető finanszírozás, exportösztönzés, menedzsment-tanácsadás – nyújtását. Pénzügyi ösztönzőkkel támogatjuk a vállalatok együttműködésén alapuló klaszterek létrehozását és működését.

 

Gyere, csatlakozz és csináljuk meg!

Mert mindenki számít!