Alapjövedelem, alapnyugdíj, ápolási díj: vége a nincstelenségnek és a kiszolgáltatottságnak

Alapjövedelem

Az Alapjövedelem rendszere garantálja a létbiztonságot, a méltó időskort, sőt, a magasabb béreket – de fel fogjuk számolni a gyermekéhezést és a tartós betegségek miatti mélyszegénységet is.

  • Havi 30 ezer forint a gyerekeknek, 60 ezer a felnőtteknek, 90 ezres minimum a nyugdíjasoknak
  • Nettó 150 ezer forintos minimál- és 250 ezres átlagbér a dolgozóknak
  • A közétkeztetés kiterjesztésével felszámoljuk a gyermekéhezést
  • Munkaviszonyként ismerjük el a beteg családtagok ápolását

 

Gyere, csatlakozz és csináljuk meg! Mert mindenki számít!

Bővebben lejjebb.

Ha szerinted is meg kell emelni az alacsony béreket, és fel kell számolni a létbizonytalanságot, írd alá!







Feliratkozom a hírlevélre

Szólj hozzá! Mondd el a véleményed!




ALAPJÖVEDELMET!

Alapjövedelem

Ma Magyarországon csak a kiváltságos keveseknek adatik meg az anyagi biztonság nyugalma. Az emberek közel háromnegyede (72%, Eurostat) nem tudna kifizetni egy hirtelen jött, pártízezer forintos kiadást. Milliók élnek napról napra vagy hónapról hónapra; sokaknak szinte semmije sincs, mások okkal aggódnak azon, hogy elveszítik a kevéske jövedelmüket, vagy hirtelen meginog a létalapjuk.

Nem csoda, hogy a magyarok tömegei félnek a holnaptól; feszültek, stresszesek, frusztráltak. A reményvesztettek országa lettünk, ahonnan – megunva a jövőtlenséget – százezrek vándorolnak ki, és ahol milliók adták fel a reményt, hogy a sorsuk valaha jobbra fordulhat.

Sokan éreznek dühöt és irigységet is, hiszen azt látják, hogy az elmúlt két és fél évtizedben néhány ezer ember kezében hatalmas vagyonok halmozódtak fel – sokszor érdemtelenül, vagy egyenesen törvénytelenül. És azt is látják, hogy mindegy, ki milyen keményen küzd, ha az életkilátásokat alapvetően az határozza meg, ki hova születik.

Érthető, hogy megszűnt a bizalom a hatalmi elit felé, amely hagyta, sőt, támogatta egy ilyen igazságtalan, az embereket kiszolgáltatottá tévő rendszer kialakulását. Ezért számolhatták fel érdemi ellenállás nélkül a harmadik köztársaságot, és ezért kell a negyediket erős szociális alapra építeni.

Egy olyan országban, ahol mindenki számára adott az alapvető létbiztonság, ahol az előrejutás szorgalom és tehetség kérdése, ahol nincsenek irritáló egyenlőtlenségek, ott az emberek boldogabbak és egészségesebbek, jobban teljesítenek a gyerekek az iskolában és a felnőttek a munkában, több a bizalom és kevesebb a bűnözés, erősebb a szolidaritás és a demokrácia.

Mi, a Párbeszéd közössége egy ilyen országban szeretnénk élni, ezért dolgoztuk ki és képviseljük következetesen az Alapjövedelem programját (www.alapjovedelmet.hu).

Az Alapjövedelem egyszerre teremt létbiztonságot mindenkinek és jelent béremelést az alulfizetett dolgozóknak. Az Alapjövedelem elvével a felnőtt magyarok 76%-a egyetért (Republikon, 2016 május).

Kiszámoltuk: az állami bevételek és kiadások radikális újragondolásával garantálható minden felnőttnek egy havi 60 ezres, minden gyereknek havi 30 ezres járandóság, miközben a nettó minimálbér 150 ezer, a nettó átlagbér nagyjából havi nettó 250 ezer forintra emelkedne.

Az Alapjövedelem bevezetésével felszámolhatjuk a nincstelenséget, harmadával csökkenne a létminimum alatt élők száma, továbbá megugranak az alacsony és közepes jövedelmek.

A jövedelmek emelésével nő a vásárlóerő és így a gazdasági aktivitás, illetve jelentős forrás áramlik a hátrányos helyzetű kistérségekbe.

A kereslet ugrásszerű erősödésével és a csak kismértékben növekvő bérköltség mellett megugró nettó fizetésekkel javul a magyar mikro-, kis- és középvállalkozások helyzete.

Az Alapjövedelem által kiváltott, kisebb összegű támogatások megszűnése jelentős adminisztratív terhektől szabadítja meg a központi kormányzatot és a helyi önkormányzatokat; az így felszabaduló munkaerő pedig a társadalmi szolgáltatások fejlesztésében hasznosulhat.

A feltétel nélküli alapjövedelem bevezetésével a legsérülékenyebb csoportok – mélyszegénységben élők, kistelepüléseken lakók, gyereküket egyedül nevelők, betegséggel vagy fogyatékossággal élők, funkcionális analfabéták és alacsony végzettségűek – helyzete javul a legjobban, akik ma sokszor nem kapják meg az őket megillető támogatásokat sem.

De személyes anyagi helyzetét tekintve ötből négy ember jól jár az Alapjövedelem bevezetésével, és közvetve mindenki, az egész társadalom nyertese lesz az Alapjövedelem rendszerének.

Az Alapjövedelem Magyarországon akár egyik évről a másikra bevezethető, bár az átállás előkészítése és a társadalmi konszenzus kialakítása érdekében hasznos lehet a finnországihoz hasonló, széles körű kísérlet megvalósítása is. A Párbeszéd azonban ennél messzebbre is tekint. Az Európai Unió megerősítésével, részben közös adó- és szociálpolitikával középtávon reálissá válik egy uniós alapjövedelem megteremtése is – ebben a Párbeszéd szövetségesei az Európai Parlamentben képviselettel rendelkező zöld és baloldali pártok (bővebben ld. 11. pont).

Minden előnye mellett az Alapjövedelem csak egy eszköz, nem maga a cél. A cél a biztonság megteremtése és a kirívó társadalmi egyenlőtlenségek mérséklése. Utóbbi jól mérhető és számszerűsíthető érték, ezért a Párbeszéd szerint az egyenlőtlenségcsökkentési célt rögzíteni kell az államháztartási törvényben előírt három éves középtávú prognózisban, valamint a költségvetési törvényben és az EU-nak elküldendő konvergencia tervekben is, hasonlóan az államadósság-csökkentési és a költségvetési hiánycélhoz. Ez azt jelenti, hogy háztartási jövedelmi tizedenként vizsgálni kell az egyenlőtlenség alakulását, és meghatározni az egyenlőtlenségcsökkentési célértéket, amelyet a kormány köteles érvényesíteni az adó- és újraelosztási politikában, a Költségvetési Tanácsnak pedig ez alapján is véleményeznie kell majd a költségvetési törvényeket.

 

Alapnyugdíj és nyugdíjemelés

Az Alapjövedelem minden felnőtt korú állampolgár, így természetesen nyugdíjas korú honfitársaink számára is garantál legalább 60 ezer forintnyi jövedelmet. Azt gondoljuk azonban, hogy akik ledolgoztak egy életet, vagyis összegyűjtöttek elegendő szolgálati időt, azok korábbi jövedelmüktől függetlenül megérdemlik, hogy nyugdíjuk elérje legalább a létminimum szintjét. Ez ma nagyjából 90 ezer forintot jelent egy egyszemélyes háztartásnak; a cél tehát az, hogy a differenciált nyugdíjemelésnek köszönhetően néhány év alatt a legalacsonyabb nyugdíjak 90 ezer forintra nőjenek.

A differenciált nyugdíjemelés azt is jelenti, hogy minden átlag alatti nyugdíj gyorsabban növekszik, miközben a sokszázezres nyugdíjak nem nőnek az égig. Sőt, a Párbeszéd nyugdíjplafont húzna: nem gondoljuk, hogy a közös kasszából milliós nyugdíjakat kéne fizetni. A szakszervezetekkel és a nyugdíjas szervezetekkel konzultálva a legnagyobb nyugdíjat az átlagbér 2,5-3-szorosa körül érdemes meghatározni.

A nyugdíjak emelésének meghatározásakor a jövőben a nyugdíjas fogyasztói kosarat kell alapul venni, hiszen az idősek jellemző fogyasztása eltér az aktív háztartásokétól. Meg kell előzni a nyugdíjemelés politikai fegyverként való felhasználását: büntetőjogi eszközökkel fogjuk szankcionálni a költségvetésben előrejelzett drágulás mértéke alatti nyugdíjemelést.

 

A kényszernyugdíjazás eltörlése

Véget vetünk annak a jogsértő állapotnak, amely kényszernyugdíjazta közalkalmazottak és köztisztviselők tízezreit, miközben az országgyűlési képviselők a milliós tiszteletdíjuk mellé továbbra is megkapják a több százezer forintos nyugdíjukat. Egyszerű a megoldás: el kell törölni a nyugdíj melletti munkavállalás tilalmát!

 

Korengedményes nyugdíj

Visszaállítanánk a korengedményes nyugdíj intézményének egy még rugalmasabb formáját, ami az idős munkavállalók biztonságát szolgáló eszköz lehet. A korengedményes nyugdíjjal jól jár az állam, a munkáltató és a munkavállalók is. A munkáltató kifizeti a nyugdíjkorhatárig járó összeget a nyugdíjfolyósító intézetnek, így a munkavállaló korábban nyugdíjba vonulhat. A munkáltató vállal át terhet az államtól, ezért teljességgel érthetetlen, miért törölte el a kormány ezt a lehetőséget – hiszen a költségvetés is nyer azzal, hogy nem kell segélyt adnia munkanélkülivé vált időseknek.

 

Szolgálati nyugdíj

A kormány 2012 január elsejétől a személyi jövedelemadó mértékével lecsökkentette a szolgálati nyugdíjakat és átkeresztelte azokat szolgálati járandósággá, valamint eltörölte a szolgálati nyugdíjba vonulás lehetőségét. Az állam önkényes és egyoldalú lépése a mélységesen cinikus, morálisan igazolhatatlan volt.  A rendvédelmi dolgozók annak tudatában vállalták a gyakran veszélyes és megerőltető szolgálatot, hogy karrierjük végén, még az öregségi nyugdíjkorhatár betöltése előtt nyugdíjba vonulhatnak. A kormány ezt a megállapodást rúgta fel azzal, hogy a szolgálati nyugdíjakat lecsökkentette és az újonnan nyugdíjba vonulók előtt a lehetőséget megszüntette.

Ezt az igazságtalanságot azzal lehet jóvá tenni, hogy a szolgálati járandóságot visszaalakítjuk szolgálati nyugdíjjá, mégpedig akkora összegűvé, amely az utólag kivetett sarc nélkül lenne.

 

A gyermekéhezés felszámolása

Minden pozitív hatása mellett is ki kell mondanunk: az Alapjövedelem nem csodaszer. Van két olyan élethelyzet, amely az Alapjövedelem bevezetése esetén is jelentősen növeli a szegénységi kockázatot: az egyik a gyermekvállalás, a másik az, ha a családban valaki tartós betegséggel vagy fogyatékossággal él, különösen, ha emiatt folyamatos ápolásra szorul.

Ezért az Alapjövedelem programját ezen a két területen további intézkedések egészítik ki. A szegénységben élő gyermekes családok számára különösen fontos az élhető, egészséges otthon (ld. 2. pont), az esélyteremtő iskola (ld. 4. pont), és az, hogy a gyermekek minden nap egészséges, tápláló meleg ételhez jussanak. A Párbeszéd eddig is keményen küzdött a gyermekéhezés felszámolásáért, és az Alapjövedelem bevezetése után is ragaszkodunk hozzá, hogy a rászoruló gyermekek a közétkeztetési rendszeren keresztül ne csak iskolaidőben, hanem hétvégén és az iskolai szünetek idején is legalább naponta egyszer meleg ételhez jussanak.

 

Ápolási díj emelése

A betegséggel és fogyatékossággal küszködő emberek és családok számára segítséget jelent az egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés javítása (ld. 6. pont) és a munkán keresztüli beilleszkedés támogatása (ld. 3. pont) mellett az, hogy a valóban állandó otthoni ápolást és ellátást igénylő hozzátartozók gondozását munkaviszonyként ismerjük el, ennek minden jogi és anyagi következményével.

A ma nettó 28-50 ezer forintos ápolási díjakat a többszörösére kell emelni: a kiemelt ápolási díjat a minimálbérhez kell igazítani, és ehhez arányosítani az alacsonyabb ellátásokat, figyelembe véve az Alapjövedelem összegét is.

 

Gyere, csatlakozz és csináljuk meg!

Mert mindenki számít!