Megugró bérek, igazságos adók: 150 ezres nettó minimálbér, megadóztatott ügyeskedők, szupergazdagok és óriáscégek

kepernyofoto-2016-10-04-18-27-19

Átfogó béremelési programot indítunk, és a feje tetejéről a talpára állítjuk az adórendszert: ma a keveset keresők több adót fizetnek, mint a magas jövedelműek, a kisvállalkozások tényleges adókulcsa magasabb, mint az óriáscégeké, és az adórendszer a tőkét kedvezményezi a munka helyett. Ennek véget vetünk!

  • Emeljük az alacsony és közepes jövedelmeket az szja célzott csökkentésével, az Alapjövedelem bevezetésével és tudatos bérpolitikával
  • Visszaállítjuk a nagyvállalatok magasabb társasági adókulcsát, eltöröljük a látványsportok tao-kedvezményeit
  • Adót vetünk ki a nagy vagyonokra, az offshore ügyletekre, a spekulációra és a környezetszennyezésre

 

Gyere, csatlakozz és csináljuk meg! Mert mindenki számít!

Bővebben lejjebb.

Ha Te is úgy gondolod, hogy igazságos adórendszerre van szüksége a hazánknak, akkor írd alá a kezdeményezést!







Feliratkozom a hírlevélre

Szólj hozzá! Mondd el a véleményed!




Megugró bérek, igazságos adók: 150 ezres nettó minimálbér, megadóztatott ügyeskedők, szupergazdagok és óriáscégek 

A világon szinte mindenki igazságtalannak tartja, hogy egyre tágul a szakadék a szupergazdagok és az átlagemberek, az óriáscégek és a kisvállalkozók között. A Párbeszéd világában nincs helye a kirívó és igazságtalan vagyoni különbségeknek, és nem hagyjuk, hogy adózatlan vagyonok gyűljenek össze a kiváltságos kevesek kezén!

De fel kell ismernünk azt is, hogy az alacsony jövedelmekre építő fejlődési modell zsákutcába vezet. A növekvő egyenlőtlenségek, a terjedő dolgozói szegénység, a kizsákmányolt és rossz egészségi állapotú munkavállalók annak a következményei, hogy a bérek emelése évtizedek óta elmarad a gazdasági növekedés mértékétől, és folyamatosan nő a különbség a legkisebb és a legnagyobb bérek között.

Az emberekbe való befektetésre alapozó fejlődés egyik fő pillére a társadalmi infrastruktúra fejlesztése mellett a tudatos bérpolitika, ami ma Magyarországon a kis-közepes jövedelmek gyors emelését kell jelentse.

 

Többkulcsos személyijövedelem-adó

A 2010-ben erőszakosan bevezetett egykulcsos személyi jövedelemadó-rendszerrel tíz emberből nyolc rosszabbul járt: a többségnek csökkenő életszínvonalat, a legjobban keresőknek havonta akár több százezres pluszpénzt, a társadalomban pedig növekvő egyenlőtlenséget hozott. Mindemellett visszafogta a gazdaságot, a vállalkozásokat is azzal, hogy az alacsony béreknél jelentősen megemelte az adóéket, ezzel csökkentve a nettó fizetéseket és így a vásárlóerőt.

Az egykulcsos adó egyébként is mélyen igazságtalan: az egyre túlzóbb jövedelmi különbségeket nem mérsékli, hanem felnagyítja, és ugyanolyan mértékben adóztatja azt, aki már az étkezésen vagy a fűtésen spórol, mint azt, akinek magánhelikopterre is telik.

Ideje ezt az igazságtalanságot megszüntetni, és újra bevezetni a progresszív szja-rendszert!

Javaslatunk értelmében három jövedelemadózási sáv jönne létre: a minimálbérig nulla kulcsos szja, a minimálbértől az átlagbér duplájáig a jelenlegi, 15 százalékos kulcs; az átlagkereset kétszeresétől pedig 30% százalékos adókulcs. Mivel a felső kulcs csak a sávhatár feletti jövedelmet érinti, ezért nettó összhatás alapján a középosztály és az alacsony jövedelműek a javaslat legnagyobb nyertesei, többletterhet csak az átlagjövedelem duplája felett viselne a legjobban kereső néhány százaléknyi munkavállaló.

A többkulcsos szja-rendszer az Alapjövedelemmel (ld. 1. fejezet) kiegészítve 150 ezres nettó minimálbért, 170 ezres garantált bérminimumot és kb. 250 ezres nettó átlagbért jelent.

 

Bérpolitika

Az szja-rendszer átalakítása mellett az államnak tudatosan be kell avatkoznia a bérek alakulásába. A legkisebb bérek emelését illetően a szakszervezetek minimálbérre és garantált bérminimumra vonatkozó ajánlásait tartjuk irányadónak, azzal a megjegyzéssel, hogy a nettó bérek emelkedése – elsősorban a kkv szektor számára – nem járhat a bérköltségek radikális növekedésével. Ezt a dolgozói alapjövedelem és az szja-rendszer átalakítása mellett célzott járulékkedvezményekkel lehet biztosítani.

Átalakítjuk az ágazati bérajánlások rendszerét is (ld. 4. fejezet), valamint a nemek közti esélyegyenlőség érdekében adatszolgáltatásra kötelezzük a munkáltatókat (ld. 7. fejezet).

A közszolgálatban az életpálya-modellek „oszd meg és uralkodj” elvet követő, a köztisztviselőket és közalkalmazottakat egymás ellen kijátszó politikája helyett visszatérünk az egységes közalkalmazotti bértáblához, a kilenc éve nem változott alapilletmény 50% fölötti emelésével.

 

Vagyonadó a felső tízezernek

Szerte a világon egyre nőnek a vagyoni egyenlőtlenségek; egyre kevesebbek kezén halmozódik fel egyre több pénz és erőforrás. Magyarországon ráadásul a nagy vagyonok többsége a politikai kapcsolatokon keresztül, és/vagy a szürke-fekete gazdaságban keletkezett – vagyis a szupergazdagok többsége törvénytelenül, de legalábbis erkölcstelenül halmozta fel a vagyonát.

A Párbeszéd célja, hogy megállítsa az egyenlőtlenségek további növekedését, amelyek már most is szétfeszítik a társadalmat, és megteremtse annak a jogi keretét, hogy a felső tízezer visszajuttasson valamicskét a vagyonából a társadalomnak, amelynek a meggazdagodását köszönheti.

A Párbeszéd javaslata egyszerű: évi 1%-os vagyonadó a leggazdagabb 1 ezreléknek. Ez azt jelenti, hogy a legalább százmilliós vagyonok tulajdonosait vonjuk be intenzívebben a közteherviselésbe.

A nemzetközi példák több lehetséges megoldást mutatnak. Norvégiában például egy százalékos adót vetettek ki a nettó vagyonra. Spanyolországban az adó progresszív, 0,2%-tól 2,5 %-ig terjednek a kulcsok.  Itt az adóztatandó körből kivonták az ingatlant, ahol a tulajdonos lakik, ha az 300 ezer euró alatti, de nem kell beleszámolni a családi vállalkozást sem, ha az megfelel bizonyos feltételeknek.

A Párbeszéd olyan vagyonadót akar, amely csak a valóban a jelentős vagyonokat érinti. A felső tízezer adójáról van szó.

Nem számíthat vagyonelemnek az a ház vagy lakás, amelyben az adózó lakik, hiszen Magyarországon egyelőre nem elterjedtek a bérlakások és a saját lakására, házára senki nem néz vagyonelemként. Előfordul nem egyszer az is, hogy viszonylag értékes ingatlanban alacsony vagy közepes jövedelmű háztartás el. Nem számít vagyonelemnek az a mikrovállalkozás sem, amely mérlegfőösszege 100 millió alatti, s a tulajdonos részt vesz a működtetésében.  Ezeken kívül viszont minden vagyonelem beleszámít a vagyonba: a hazai és külföldi ingó (gépkocsi, jacht, magánhelikopter, ékszer stb.) és ingatlan vagyon (lakás, föld, ház, külföldi nyaraló), műkincs, értékpapír, vagyoni értékű cégrész (cégformától függetlenül – kft. is, külföldi cég is, többsoros tulajdonlás esetén arányosan a kapcsolódó cégek is), illetve természetesen a banki betét és a készpénz.

Az adó mértéke évi 1% a vagyon 100 millió feletti részére. A cél nem a gazdagok „büntetése”, hanem bevonásuk a közteherviselésbe.

 

Örökösödési adó és mobilitási alap

Magyarországon jelenleg is van örökösödési adó (illeték), amely alól azonban néhány éve az egyenesági rokonok mentesülnek. Az érdemi örökösödési adó hiánya nagyon rossz üzenet; arról szól, hogy van, aki az elitbe születik, van, aki nem, és ez így van jól, nem is kell semmit sem tenni az esélyek kiegyenlítéséért.

Hazánkban az emberek életkilátásait egyre inkább a születési helyzet, és egyre kevésbé a saját teljesítmény határozza meg, ami egyéni és társadalmi szinten is hatalmas károkat okoz. A Párbeszéd elkötelezett a mobilitási csatornák kiszélesítése mellett, mert úgy gondoljuk, hogy mindenkinek jár az esély a felemelkedésre, és senkinek sincs bérelt helye az elitben. A siker ne a családi háttéren, hanem a tehetségen és szorgalmon múljon!

Ezért ismét kiterjesztjük az egyenesági rokonokra is az örökösödési adót. A jelenleg 18%-os adómértéket az örökölt vagyon 50 millió feletti részére kell megfizetni; kivételt képez ez alól az örökös saját lakhatását célzó ingatlan öröklése. A befolyó bevételekből az állam köteles előremozdítani a társadalmi mobilitást és a tehetséggondozást.

Az Egyesült Királyságban például 40 százalék az örökösödési adó kulcsa, amelyet 325 ezer font feletti örökségnél kell fizetni. Az Egyesült Államokban a kulcs progresszíven növekvő, s egymillió dollárnál szintén eléri a 40 százalékot. Japánban ennél magasabb a legfelső adókulcs: 600 millió yen felett 55 százalék 2015-től.

Az örökösödési adó gondolata mögött az a gondolat húzódik meg, amelyet a világ leggazdagabb embereinek egy része – aki a tehetségükből gazdagodtak meg – maguk is átéreznek. Egyszerűen nem igazságos, hogy valaki pusztán a születése jogán milliárdos legyen. Mindenkinek a saját lábán is meg kell tudni állni – s nem csak beszélni erről.

 Warren Buffett és Bill Gates (a világ harmadik leggazdagabb és a leggazdagabb embere) gyakorlatilag az egész vagyonukat elosztogatják még életükben, és az utódokra csak egy kis pénzmagot hagynak. Piketty a Tőke a 21. században című művében alaposan alátámasztotta: az örökösödés intézménye hozzájárul a jelentős vagyoni egyenlőtlenségek fennmaradásához.

 

Offshore adó

Most már tényleg elég az offshore-lovagokból! A Párbeszéd visszaállítja a Fidesz által eltörölt offshore-adót, amely lezárta a pénzkimentés népszerű csatornáját.

30 százalékos forrásadót vetünk ki az offshore cégeknek átutalt szolgáltatási díjakra, jogdíjakra és kamatokra. Emellett a magánszemélyek offshore-cégekből származó, de fel nem vett jövedelmei után is meg kell fizetni a személyi jövedelemadót.

 

Spekuláns adó

Az állampolgárok létszükségleteit biztosító banki tranzakciók helyett a nagy pénzügyi intézmények spekulatív tőkemozgásait kell bevonni a közteherviselés alá, ezért elkötelezettek vagyunk az európai szintű pénzügyi tranzakciós adó (más néven: Tobin-adó) bevezetése mellett.

Ennek egy egyszerűsített, még súlyos terhet nem jelentő mértékű bevezetését javasoljuk önállóan, nemzeti szinten is.

 

Társasági adó

A kis- és nagyvállalatok erősen eltérő alkupozíciójának eredménye a kisvállalkozások magasabb adóterhelésében és emiatti versenyképtelenségében mutatkozik meg. A Párbeszéd fel fogja számolni a nagyvállalatok adóelőnyét, legyenek bár normatív alapúak vagy egyedi megállapodásból fakadóak.

A társasági adókulcs leszállítása az adóparadicsomok szintjére züllesztette Magyarországot. Az egységesen 9%-os kulcs azt jelenti, hogy a legnagyobb cégek, amelyek az elvben 19%-os kulcs mellett is átlagosan 6%-os effektív adóval szembesültek csak, a jövőben szinte semmit nem fognak befizetni a költségvetésbe a Magyarországon megkeresett nyereségük után. Ez tarthatatlan! Ezért visszaemeljük 19%-ra a társasági adó felső kulcsát, és visszaállítjuk a társasági adó kedvezményes kulcsának sávhatárát 50 millió forintra, hiszen egy félmilliárdos adóalappal bíró cég már nem minősül támogatásra szoruló kisvállalkozásnak.

Felülvizsgáljuk és eltöröljük az értelmetlen, de a költségvetést százmilliárdoktól megfosztó adókedvezményeket, mindenekelőtt a látvány-csapatsportok TAO-kedvezményét.

Lezárjuk a transzferárazás és más, az „agresszív adóoptimalizáció” eszköztárába tartozó trükközések lehetőségét annak érdekében, hogy az itt megtermelt jövedelem itt is adózzon.

 

Karbon adó

A vállalati szféra, a szállítás és a közlekedés kell legyen az alanya egy széles körű szénadónak, amely a széndioxid (és más károsanyagok) kibocsátásához köti az adóterhelés mértékét. A cél nem elsősorban a költségvetési bevételek növelése, hanem a kevésbé környezetszennyező technológiákra, szállítási módokra való átállás ösztönzése.

 

Gyere, csatlakozz és csináljuk meg!

Mert mindenki számít!