Mindenki szava számít – részvételi demokráciát, digitális állampolgárságot!

Mindenki szava számít

Megteremtjük a valódi hozzáférést a demokráciához és az állami szolgáltatásokhoz.

  • Új Alkotmányt adunk és új Alkotmánybíróságot választunk
  • A választójogot 16 éves korra szállítjuk le, elvárássá tesszük a választási részvételt
  • Bevezetjük az internetes szavazást a választásokon és népszavazásokon
  • Ingyenes internetelérést biztosítunk az egész országban
  • Megfelezzük az állampolgárok és a jogi személyek adminisztratív terheit
  • Bevonjuk a döntésekbe a helyi közösségeket, visszaadjuk az önkormányzatiság értelmét

 

Gyere, csatlakozz és csináljuk meg! Mert mindenki számít!

Bővebben lejjebb.

Ha szerinted is mindenki szava számít egy demokráciában, akkor írd alá a kezdeményezést!







Feliratkozom a hírlevélre

Szólj hozzá! Mondd el a véleményed!




 Mindenki szava számít – részvételi demokráciát, digitális állampolgárságot! 

A politika nem más, mint közös ügyeink intézése. A Párbeszéd mélyen hisz a köztársaság eszméjében: a legfontosabb közös ügyekben közös gondolkodás után, közösen kell dönteni.

 

Az állampolgári részvétel ösztönzése

Meg kell teremtenünk a lehetőségét, hogy minden magyar állampolgár ténylegesen részt vegyen a közös döntésekben. Ennek érdekében a Párbeszéd intézményesen, a nemzetközi példák alapján ösztönözné és támogatná a részvételt a helyi, az országos és az európai választásokon, valamint a népszavazásokon. Meggyőződésünk, hogy Belgiumhoz hasonlóan szinte teljes részvételt lehet elérni a választásokon a távolmaradás szankcionálása nélkül is.

A szavazatok leadásának megkönnyítése érdekében észt mintára bevezetnénk az internetes szavazás lehetőségét. Ez a gyakorlatban azt jelentené, hogy az ügyfélkaput átalakítva lehetőség lenne az interneten keresztül leadni a szavazatot. Emellett természetesen megmaradna a hagyományos, személyesen történő szavazás lehetősége is.

Ösztönöznénk a fiatalok választáson való részvételét is. A Párbeszéd által elképzelt tudásalapú társadalom (ld. 5. fejezet) egyik fontos pillére a minél fiatalabb korban elkezdett demokráciára nevelés. Ezzel összhangban a választójog alsó korhatárát 16 évre csökkentenénk. A szomszédos Ausztriától számos német tartományon és Skócián keresztül Brazíliáig sok országban jelenleg is 16 év a választásra jogosultság határa, és nincsenek érdemi negatív tapasztalatok, miközben a demokráciára gyakorolt pozitív hatások egyértelműek.

A Párbeszéd elkötelezetten hisz abban, hogy a demokráciát ki kell nyitni az emberek felé, be kell vonni őket a legfontosabb döntések meghozatalába. Ennek érdekében vissza kell állítani a véleménynyilvánító népszavazás és a népi kezdeményezés lehetőségét, utóbbit pedig ki kell nyitni az online megoldások felé.

A népi kezdeményezést az Egyesült Királyságban alkalmazott módszerhez hasonlóan kell szabályozni, lehetőséget adva a választópolgároknak online petíciók indítására. Amennyiben a petíciót elegen támogatják, úgy a kormánynak kötelező lenne foglalkoznia az adott kérdéssel. Petíció indítására és aláírására a parlament weboldalán keresztül lenne lehetőség. 50 ezer aláírás kötelezné az Országgyűlést, hogy tárgyaljon egy petíciót, míg 5 ezer aláírónál a kormánynak írásban kellene válaszolnia a felvetett problémára.

Hasonló intézményeket kell létrehozni a helyi önkormányzatok esetében is, igazodva a települések lélekszámához.

Meg kell teremteni az Országgyűlés és a helyi képviselőtestületek által tárgyalt indítványok állampolgári véleményezésének érdemi lehetőségét.

Egyes vitás kérdésekben, országos és helyi ügyekben egyaránt érdemes bevonni állampolgári tanácsokat a döntéselőkészítésbe.

 

Önkormányzatok: a helyi népakarat fórumai

Az elmúlt hét évben a helyi önkormányzatokat folyamatosan gyengítették. A Párbeszéd elkötelezett abban, hogy a helyi ügyekről a helyiek döntsenek, ezért vissza fogjuk állítani az önkormányzatok autonómiáját és javítjuk anyagi lehetőségeiket, a – saját bevételek egyenlőtlenségeiben megnyilvánuló – területi egyenlőtlenségek torzító hatását is ellensúlyozva.

Megfelelő, és minden fenntartóra (beleértve az egyházi fenntartókat is) érvényes esélyegyenlőségi garanciák mellett a helyi közösségek, az önkormányzatok, illetve ezek társulásai visszakapják az oktatási intézmények fenntartását és működtetését. A közszolgáltatások esetében szintén ezt az elvet kell követni; a felesleges központosítást fel kell számolni.

A helyi közösségek részvételét a döntéshozatalban ki kell terjeszteni. Ennek érdekében a helyi döntések előkészítésébe be kell vonni a helyben működő civil szervezeteket; minden polgár előtt átláthatóvá és átjárhatóvá kell tenni a képviselőtestület és az önkormányzat működését. A helyi népszavazások és népi kezdeményezések elindítását és lebonyolítását meg kell könnyíteni.

Helyi közösségekben lehetővé tesszük és gyakorlati képzéssel, támogatással segítjük a részvételi költségvetés és a közösségi tervezés módszereinek alkalmazását.

 

Ingyenes internetelérés

Tudásalapú társadalom és digitális demokrácia csak akkor lehetséges, ha az információkhoz és a köztársaság online fórumaihoz mindenki hozzáfér. A Párbeszéd ezért azt javasolja, hogy az állam a távközlési szolgáltatók bevonásával mindenki számára biztosítsa az internethez való hozzáférést. Ennek megfelelően minden magyar állampolgár jogosulttá válik egy szélessávú ingyenes alapcsomagra a kormányzati honlapok és szolgáltatások korlátlan elérésével és olyan mértékű adatforgalommal, ami elégséges ahhoz, hogy az információkhoz napi szinten hozzáférjen.

 

Új köztársaság, új Alkotmány

A Fidesz által elfogadott, gránitszilárdságúnak mondott új Alaptörvény egy rengetegszer átírt, egypárti tákolmány csupán. Ezt az Alaptörvényt a nemzet nagyobbik része nem érzi magáénak; a több helyen kirekesztő, jogfosztó, autoriter rezsim alapjául szolgáló Alaptörvény – meggyőződésünk szerint – a népszavazás próbáját sem állta volna ki.

A Párbeszéd elkötelezett egy új Köztársaság megteremtése mellett, ennek alapját, pedig egy új, 21. századi követelményeknek megfelelő Alkotmány kell, hogy megteremtse, amelyet minden magyar állampolgár a magáénak érez.

A Párbeszéd szerint a negyedik Köztársaság Alkotmányának biztosítania kell a fékek és ellensúlyok rendszerét, ennek érdekében vissza kell állítani az Alkotmánybíróság függetlenségét, valamint a korábban elvett jogokkal újra fel kell ruházni a testületet.

Az új Alkotmány alapjogként kell hogy garantáljon olyan új, 21. századi, harmadik generációs jogokat, mint az alapjövedelem,  a lakhatáshoz való jog, az internethez és az információhoz való jog, a tiszta ivóvízhez való jog, valamint garantálnia kell a nők számára az egyenlő munkáért járó egyenlő bért és a jövő generációk (környezeti) jogait.

A Párbeszéd ugyanakkor elkötelezett amellett, hogy az új Alkotmányt elfogadását hosszú és alapos társadalmi egyeztetés előzze meg, és az új Köztársaság alapját képező Alkotmányt népszavazásnak kell megerősítenie.

 

Új, arányos választási rendszer

A választási rendszer egyik legfontosabb jellemzője, hogy mennyire arányos, vagyis mennyire jelenik meg a képviseletben (a mandátumok eloszlásában) a választók akarata. A pártoknak tehát egy igazságos választási rendszerben közelítőleg olyan arányban kellene mandátumhoz jutniuk, mint amilyen arányban a választók szavaztak rájuk. Az Orbán-rezsim alkotta egypárti választási törvény nem felel meg ezeknek a követelményeknek – ezt bizonyította a 2014-es választás is, amikor is a Fidesz-KDNP a listás szavazatok 44%-val kétharmados többséget tudott szerezni, részben az átrajzolt egyéni körzetek dominanciája, részben az ún. győzteskompenzáció miatt.

A Párbeszéd elkötelezett a mostani választási rendszer eltörlése egy új, arányosabb választási rendszer bevezetése mellett. Értéknek tartjuk és megőriznénk ugyanakkor az egyéni választókörzetek meglétét, hiszen így minden választó tudhatja, ki képviseli őt a parlamentben, ami javítja a részvétel lehetőségét és a számonkérhetőséget is. A listás szavazással és a kompenzációs hatással kiegészítve egy ilyen, vegyes választási rendszer képes biztosítani az arányos képviseletet.

Az egyéni körzetekben visszaállítanánk a két fordulós választást, így megjelenhetnek a választók másodlagos preferenciái, és sokkal egyértelműbb, legitimebb döntés születhet a kormány maradásának vagy leváltásának alapvető kérdésében.

Egy ilyen arányos, vegyes, kétfordulós választási rendszert javasolt Karácsony Gergely és publikált a Medián és a HVG 2009-ben – ez a Párbeszéd szerint ma is jó sorvezető lenne egy igazságos választási törvény kidolgozásakor.

Rendezni kell még a külföldön élő magyar állampolgárok szavazati jogának kérdését. A magyar lakcímmel rendelkezők (jellemzően az elmúlt években kivándorlók) számára a szavazat leadását kell megkönnyíteni: a levélben vagy interneten szavazás lehetőségének megteremtésével több százezer, hosszabb-rövidebb ideig külföldön elé honfitársunk élhet ismét a gyakorlatban is a szavazati jogával. A magyar lakcímmel nem rendelkezők (jellemzően a Kárpát-medencei magyar közösségek tagjai) szavazati jogát megtartanánk, de az ő szavazataik nem a magyar pártok listáira, hanem külön, határon túli magyar jelöltállító szervezetek listáira érkeznének. Ezzel megkímélnénk a határon túli magyarokat a belföldi politikai csatározásoktól, és egyúttal saját, legitim politikai képviselethez jutnának ahelyett, hogy ezt a jogot a magyarországi pártok valamelyikére ruháznák át.

 

Gyere, csatlakozz és csináljuk meg!

Mert mindenki számít!