Egészséges környezet ma: esély az unokáinknak holnap

a jövő nemzedékek

Élhető bolygót, tiszta földet, vizet és levegőt kell hagynunk az utánunk jövő nemzedékekre – ehhez azonban ma kell elkezdenünk a környezetpusztítás visszaszorítását és egy biztonságosabb, egészségesebb környezet megteremtését.

  • Paks2 helyett megújuló energiával látjuk el Magyarországot
  • Évi 200 milliárdos energiahatékonysági lakásfelújítási programot indítunk
  • A közösségi- és kerékpáros közlekedés fejlesztésével zöld városokat építünk
  • Megvédjük és bővítjük a városi zöldfelületeket, felszámoljuk a rozsdazónákat
  • Szigorítjuk a kibocsátási normákat, csökkentjük a vegyszerhasználatot, egészséges élelmiszert biztosítunk
  • Csökkentjük a nyersanyag-felhasználást és a hulladéktermelést; megcélozzuk a körkörös gazdaságot
  • 2040-re kivezetjük a benzines és dízel járműveket, 2050-re karbonsemlegessé tesszük Magyarországot
  • Mindenki számít, az állatok is! Megteremtjük a felelős állattartás feltételeit

 

Gyere, csatlakozz és csináljuk meg! Mert mindenki számít!

Bővebben lejjebb.

Ha szerinted is fontos a fenntartható fejlődés egy élhető jövőért, akkor támogasd a kezdeményezést!







Feliratkozom a hírlevélre

Szólj hozzá! Mondd el a véleményed!




Egészséges környezet ma: esély az unokáinknak holnap 

A Párbeszéd közössége jövőtudatos: mi nem négy, hanem negyven, sőt: négyszáz évre előre tervezünk. Az a célunk, hogy a világ, és benne Magyarország a fenntarthatóság elvét kövesse; hogy élhető bolygót: tiszta földet, vizet és levegőt hagyjunk utódainkra.

Elég volt abból, hogy ész nélkül mérgezzük magunkat és a környezetünket, hogy alig teszünk az ellen, hogy elszabaduljon a klímaváltozás, élhetetlenné téve a Földet! Szó szerint létkérdés, hogy mindannyian egészséges élelmiszereket fogyaszthassunk, minél kevésbé szennyezett levegőt szívjunk be, tiszta vizet ihassunk, és hogy csökkentsük a természeti katasztrófák bekövetkezésének esélyét. Ezért vesszük figyelembe minden javaslatunkban és döntésünkben a környezeti hatásokat, és ezért dolgoztuk ki Magyarország fenntartható energia forgatókönyvét. Mert nekünk mindenki számít – a még meg sem született gyermekeink és unokáink is!

Az uralkodó közfelfogással szemben a környezetvédelem nem úri huncutság, és nem is a gazdagok luxusa: most kell gondoskodnunk azoknak az ökológiai javaknak a megőrzéséről, amelyek a jelenlegi és a következő generációk életminőségét és életkilátásait meghatározzák. A tiszta környezet gazdasági értelemben is a legnagyobb érték, amellyel az ország rendelkezik: minden erőfeszítés, amelyet a természeti kincsek megóvásáért teszünk, közvetlenül az ország gyarapodását szolgálja, és a jövőbe történő befektetésként is értelmezhető.

Az ezredforduló után második évtizedben Magyarországon is ideje 21. századi szemlélettel tekinteni a környezet és a gazdaság összefüggéseire. A környezethasználat, illetve a nagy környezeti kockázatú tevékenységek árát meg kell fizettetni a szennyezőkkel: a társadalmi és ökológiai költségek érvényesítése igazságosabbá teszi az erőforrások felhasználását, emellett pedig forrásokat teremt az állam számára olyan közfeladatok ellátására, mint amilyen például az alapjövedelem biztosítása. A legprogresszívabb európai országok gyakorlata ráadásul azt is megmutatta, hogy a környezetvédelemhez kapcsolódó zöldgazdaságnak a munkajövedelmek megteremtésében is egyre fontosabb szerep jut. Németországban és Dániában a zöldenergiával és az energiahatékonysággal foglalkozó vállalkozások hozzák létre a legtöbb új munkahelyet, méghozzá olyan területi eloszlásban, amire semmilyen más szektor nem képes: a hátrányosabb helyzetű kistelepüléseket is elérve, ahol ugyanúgy szükség van az otthonok hőszigetelésére vagy a környezetkímélő energiatermelő rendszerek kiépítésére, mint a nagyobb városokban. Ezen a területen egyszerre tudunk segíteni az energiaszegénységben élőknek – ahol erősen felülreprezentáltak a családosok és a nyugdíjasok –, az értelmes munkára vágyó fiataloknak, valamint a kis- és középvállalkozóknak. Egy környezeti és energiareform úgy teremtene fenntartható gazdasági növekedést Magyarországon, hogy közben nem élné föl, hanem bővítve termelné újra a környezeti erőforrásokat.

 

Fenntartható energia forgatókönyv

A Zöld Magyarország – energia útiterv című, 2050-ig előretekintő energiakoncepciónk 1,5-2 millió lakóépület felújításával, az elektromos autózás és a hőszivattyúk nagyarányú elterjedésével és a tudományosan megalapozott megújulóenergia-potenciálokkal kalkulál. Azzal számol, hogy az alkalmas területek 2 százalékára kerülnek szélerőművek, illetve a könnyen kiaknázható napenergia-mennyiségnek a 19, a szélenergia-potenciálnak pedig a 13 százalékát hasznosítjuk, de 2050-re így is a nap és a szél adná a teljes energiafelhasználás több mint felét. Közben az atom a meglévő reaktorok elöregedésével fokozatosan kikerül a rendszerből, a fosszilis energiahordozók szerepe 20 százalék alá csökken, ráadásul Magyarország nettó áramexportőrré válik. A végeredmény egy olyan energiarendszer lenne, amely nyáron energiát exportál, télen pedig a jelenleginél kevesebbet importál, a végső költségmérlegét tekintve pedig jóval olcsóbb, mintha új atomerőművet építenénk.

 

Nem kell Paks2!

A kormány által erőltetett paksi bővítés drága, fölösleges és elhibázott. Magyarország számára nem az orosz hitelből, orosz technológiával épülő, orosz üzemanyagot használó (és így az Oroszországtól való egészségtelen függőségünket egy újabb fél évszázadra bebetonozó) atomerőmű-építés, hanem az energiapazarlás megszüntetése és a tiszta, biztonságos zöldenergia alkalmazása jelenti a kívánatos irányt. Immár az Orbán-kabinet is kénytelen beismerni, hogy az új paksi blokkokat csak jelentős állami támogatások árán, az áramár megemelésével lehetne megvalósítani. Mi a közpénzeket inkább a lakások hőszigetelésére és fűtéskorszerűsítésére, napelemekre és hőszivattyúkra költenénk, hogy itthon teremtsenek jobb életet és több munkahelyet.

 

Az energiahatékonyság növelése a legkifizetődőbb energiaipari beruházás!

Egy Századvég-tanulmány szerint a pazarló magyar energiafelhasználásban „másfél Paksnyi” energia-megtakarítási lehetőség van. Ez azt jelenti, hogy az energiahatékonyság átfogó növelésével kiváltható lenne a tervezett paksi bővítés. Ha az új atomreaktorokra szánt ezermilliárdokat inkább az otthonok hőszigetelésének, a nyílászárók cseréjének, a fűtés korszerűsítésének, a napelemes és hőszivattyús energiarendszerek kiépítésének támogatására fordítaná a kormány, akkor az irdatlan összeg nem tűnne el a magyar és az orosz politikaközeli nagytőke zsebében, hanem teljes egészében a magyar gazdaság fejlődését, magyar munkahelyek teremtését szolgálná, és még a válságövezetekbe is eljutna, hiszen az energetikai modernizációra mindenütt van igény. Ez lehetne a rendszerváltás utáni Magyarország legnagyobb és legeredményesebb gazdaságfejlesztő projektje, ráadásul így a pénzt is sokkal nehezebb lenne ellopni, mint egy teljességgel átláthatatlan atomerőművi beruházásnál.

 

Az okos mérés és az okos hálózatok megvalósítása is kiemelt fontosságú annak érdekében, hogy az áramfelhasználás infrastruktúrája segítse az energiatakarékosságot, illetve az energiafogyasztás kiegyensúlyozását.

Szakirodalmi adatok szerint 10-25 százalékos megtakarítást lehet elérni azzal, ha az áramhasználó lakosság közvetlen, pontos visszajelzést kap a saját fogyasztásáról, illetve ha az okos mérés és az intelligens hálózatok segítségével az áramfelhasználást a fogyasztási völgyidőszakok felé terelik, természetesen egy differenciált tarifarendszerrel kombinálva.

Az egyértelmű előnyök és a deklarált kormányzati szándékok ellenére az Orbán-kormány hosszú ideje fagyasztja az okos mérés/okos hálózatok projektet, az előző ciklus elején elindított kísérleti programot sem fejezte be, az eredményét nem hozta nyilvánosságra, annak ellenére, hogy az okos mérés bevezetése és a tarifák differenciálása a tervezett atomerőművi blokkok rendszerbe illesztésének egyik alapfeltétele is lenne – de természetesen a nap- és szélerőművek terjedését is megkönnyítené.

 

Országos lakossági energiahatékonysági programot indítunk (vissza nem térítendő támogatásokkal) a fenntartható rezsicsökkentés, az energiaszegénység mérséklése és a munkahelyteremtés érdekében.

A Fidesz 2010-es választási programjának Matolcsy György által írt gazdasági fejezetében az szerepelt, hogy évente a lakásállomány 10 százalékának energetikai felújításával 80 ezer válságálló munkahelyet lehetne létrehozni, és a program az elért energia-megtakarítás, illetve a munkahelyteremtés pozitív gazdasági hatásai révén nemzetgazdasági szinten a legrosszabb esetben is nullszaldós lenne. Ennek ellenére máig egyetlen betű sem valósult meg belőle, sőt, a kormány (az uniós vissza nem térítendő támogatások eltérítésével, a napelemadóval stb.) ott gátolja a lakossági energiafordulatot, ahol tudja. Pedig az évente egyszer minimális keretösszeggel meghirdetett Otthon melege pályázatok bizonyítják, hogy elementáris igény lenne rá.

 

A közúti járművek szennyezésarányos, igazságos adóztatásának bevezetése

A közúti járművek szennyezésarányos, igazságos adóztatásának bevezetésével radikális adóelőnyt biztosítunk a valóban kevesebbet szennyező elektromos, hibrid és gázüzemű járműveknek. Az értelmes gépjárműadó alapja nem a tömeg vagy a teljesítmény, hanem az egy kilométerre jutó károsanyag-kibocsátás. A gépjárművek jelenlegi adóztatásának, illetve a kedvezményrendszernek semmi köze a tényleges környezetterheléshez, komoly előnyhöz juttatja az alacsony teljesítményű, de magas károsanyagkibocsátású dízeleket, illetve a nagy teljesítményű és fogyasztású drága kamuhibrideket, aminek környezetvédelmi szempontból káros (az adóztatás elsődleges társadalmi célja az lenne, hogy az externáliákat az autósok és fuvarozók fizessék a „szennyező fizet” elv jegyében). Az általunk javasolt változtatás igazságossá és környezeti szempontból hatékonyabbá tenné az adórendszert.

 

Hulladékkezelési reform: kötelező visszavétel a csomagolási hulladékoknál

A hulladékkezelés folytonos kormányzati reformjainak „eredményeképpen” immár az Eurostat-adatok is azt mutatják, hogy csökken a szelektív gyűjtés és a hasznosítás hatékonysága. A gyűjtőszigetek jelentős részének felszámolásával, illetve a házhoz menő különgyűjtés féloldalas kiépítésével az országban gyakorlatilag megszűnt az üveghulladék szelektálása, és a hiányzó infrastruktúra miatt máshogy, mint a csomagolások visszavételének kötelezővé tételével nem is lehetne újraépíteni.

Svédországban 90 százalék fölötti újrahasznosítási arányt értek el a kötelező visszavétel általánossá környezetszennyezés –, ezzel a módszerrel Magyarországon is közelebb kerülnénk a tiszta környezet és a jobb életminőség rég vágyott céljaihoz.

 

Csak természetesen!

Magyarország legnagyobb kincse (gazdasági értelemben is) a jó ökológiai állapotban megőrzött természeti környezet, a tiszta termőtalaj és az egészséges ivóvíz. Ennek a jelen és a jövő nemzedékek boldogulása szempontjából is kulcsfontosságú nemzeti vagyonnak a megőrzése elképzelhetetlen a természetvédelmi intézményrendszer – a nemzeti parkok és a zöldhatóságok — megerősítése, az intézmények függetlenségének helyreállítása és a jogszabályi védelem megszigorítása nélkül: a természet nem lehet többé a kormányközeli rablólovagok hadszíntere.

Egészséges élelmiszert csak tiszta környezetben, a kis ökológiai lábnyomú gazdálkodásnak és a családi gazdaságoknak elsőbbséget biztosítva lehet termelni. Az Orbán-kormány nagybirtokcentrikus agrárpolitikája helyett a helyi termékekre, a munkahelyteremtésre, a vidék népességmegtartó képességének fokozására kell fordítani az ország erőforrásait és az uniós agrártámogatásokat, ellenkező esetben csak elnéptelenedő falvakra, alacsony minőségű importélelmiszerekre, a vidéki munkanélküliség növekedésére és egy új hűbérbirtokrendszer kialakulására számíthatunk.

 

Jó közlekedés, zöld városok, tiszta levegő

A városok levegője veszélyesen szennyezett; egy budapesti átlagosan 3 évvel él rövidebb ideig a légszennyezettség miatt. Ezért a közlekedést nemcsak az adórendszeren, hanem a fejlesztéseken keresztül is átalakítjuk, hiszen nemcsak szennyezési forrásként, hanem az életminőség egyik fontos tényezőjeként is kell tekintenünk rá.

Ezért a közlekedésfejlesztésre szánt források nagyobbik felét nem a közúti, hanem a közösségi és kerékpáros közlekedés fejlesztésére fordítjuk, hogy ezzel is vonzóbb, gyorsabb, kényelmesebb alternatívát kínáljanak ezek az alacsony, vagy zéró károsanyag-kibocsátású közlekedési módok, így egyre többeknek érje meg kiszállni az autóból. Biztonságossá és akadálymentessé kell tenni a közösségi közlekedés legfontosabb viszonylatait (kiemelten a 3-as metrót), könnyíteni kell az ingázók számára a városok elérését és bővíteni az ingyenes P+R parkolók számát.

A közúti közlekedési eszközök terén a következő évtizedekben ki kell vezetni az emberi egészségre és a klímára is borzasztóan káros dízel és benzin meghajtású járműveket, először az értékesítésből, majd a közúti forgalomból is. Utóbbi – megfelelő politikai akarat mellett – 2040-re reálisan megvalósítható célkitűzés.

A szállításban is el kell tolni a mai egyensúlyt, és csökkenteni az országon átzúduló kamionáradatot, a fuvarozóknak pedig a károsanyag-kibocsátásukkal arányosan kell kivenniük részüket a közteherviselésből. A jó irány a közút helyett vasút, közúti fuvarozás helyett vasúti/kombinált fuvarozás támogatása kedvezményekkel és szabályozásváltozással.

Fokozottan védjük az egyre fogyatkozó nagyvárosi fákat és zöldterületeket, kivonjuk a közparkokat és zöldterületeket a kiemelt beruházási törvény hatálya alól. Visszafordítva az Orbán-rezsim mindent lebetonozó törekvéseit, a nagyvárosokat parkvárosokká alakítjuk: minden lehetséges vízszintes és függőleges felület zöldítését és a rozsdazónák felszámolását támogatjuk a szabályozás változtatásával és a helyi önkormányzati döntésekkel.

A szennyezett és túlmelegedő városokat csak a károsanyag-kibocsátás drasztikus csökkentése és a zöldterületek tudatos és rohamos bővítése teheti élhetővé.

 

Karbonsemlegesség és körkörös gazdaság stratégia

A máról holnapra megtehető lépések és az egyes ágazatokat érintő stratégiák és cselekvési tervek mellett szükség van olyan, átfogó gondolkodásra és tervezésre is, amely horizontálisan tekinti át a gazdaság és társadalom működésének minden, a környezeti és fenntarthatósági ügyekben érintett aspektusát. Ennek a stratégiaalkotásnak a vezérfonalai a felhasznált természeti erőforrások csökkentésére, a hulladéktermelés és a károsanyag-kibocsátás minimalizálására irányuló törekvések. Előbbi kettő a körkörös (vagy cirkuláris, körforgásos) gazdaság, utóbbi a karbonsemlegesség ideájában összegezhető.

Egy 30 éves kitekintésű, 2050-ig érvényes stratégia megalkotására van szükség, ami reálissá teheti a Magyarország ökológiai lábnyomának zsugorítását, a felhasznált fosszilis energia és a főleg ebből származó karbonkibocsátás minimálisra szorítását, valamint a felhasznált nyersanyagok és a nem felhasznált hulladékok drasztikus csökkentését.

 

Megteremtjük a felelős állattartás feltételeit

A Párbeszéd szerint az állatvédelem, az állatokkal való humánus bánásmód nem a gazdagok luxusa, hanem a felelős emberi létezés egyik XXI. századi alapkövetelménye. Programunk állatvédelmi pontjai olyan kézenfekvő, a gyakorlat próbáját sokfelé kiállt megvalósítási lehetőségeket kínálnak, amelyek egyszerre szolgálják a társállatok jólétét és mindannyiunk életminőségének javulását.

Az állatvédelmi jogsértések, állatkínzások számának csökkentésére a legbiztosabb mód a megelőzés. Az állatvédelemnek, illetve a társállatokkal való etikus bánásmódnak meg kell jelennie a közoktatási tananyagban, hogy mindenki számára magától értetődő legyen, milyen felelősséggel jár az állattartás; mi a teendő, ha valaki nem tud, vagy nem akar az állatáról tovább gondoskodni. Az oktatási-nevelési lépéseknek ki kell terjedniük az eljáró hatóságok (a települési jegyzőket is beleértve) és a bírók megfelelő képzésére és érzékenyítésére. Azokban az esetekben, amikor már megtörtént a sérelem, sokkal hatékonyabb ellenőrzésre és észlelésre, ügykezelésre illetve szankcionálásra van szükség. Az állattartási szabályok megszegésének enyhébb eseteiben a jelenleginél nagyobb hangsúlyt kell adni az érzékenyítő tréningnek, az állatok körében végzett közérdekű munkának és a tevékeny tudatformálás más lehetőségeinek, a retorziót pedig minden esetben szigorúan és következetesen alkalmazni kell. Nagyon súlyos esetekben fontosnak tartjuk akár a letöltendő börtönbüntetés alkalmazását is.

Az állatkínzások jelentős része illegális szaporító telepeken történik, ezért nagyon fontosnak tartjuk az ezek elleni hatékony fellépést, felderítésüket és felszámolásukat. Itt megint fontos szerepe van a szemléletformálásnak: el kell magyarázni az embereknek, hogy bizonytalan eredetű „fajtatiszta” kiskutyák helyett menhelyekről fogadjanak örökbe kutyát.

A menhelyi állatvédelmi tevékenységet és a gyepmesteri telepeken végzett ebrendészeti munkát külön kell választani. Javasoljuk, hogy az ebrendészeti és állatvédelmi ellenőrzési teendők mind nagyobb részét a jövőben a civil menhelyek lássák el, és ne csak a feladatot, hanem a hozzá tartozó finanszírozást is kapják meg az államtól. Jelenleg a menhelyek az alapfeladatukon felül a hiányosan elvégzett gyepmesteri munka pótlását is elvégzik, miközben az önkormányzatok költségtérítése, támogatása kizárólag a gyepmesteri telepeknél jelentkezik – ezen az igazságtalan és ésszerűtlen helyzeten változtatni kell. Az állatvédő civil szervezeteknek bizonyos, a jelen helyzetben lefedetlen hatósági jogköröket is át kell adni – egyebek mellett náluk lehetne bejelenteni az állatkínzás-gyanús eseteket, állatviadalokat, ők dokumentálnák a bejelentéseket, indokolt esetben pedig bevonnák a rendőröket is (akik így csak a ténylegesen súlyos esetekkel foglalkoznának).

Mindehhez állami finanszírozást kell rendelni – akár az önkormányzatokon keresztül, akár közvetlen támogatás és pályázatok formában – az idén a szakminisztérium által biztosított 30 millió forint többszörösét. A jól működő menhelyeket segíteni kell, a rosszul működő menhelyeket, gyepmesteri telepeket pedig ellenőrizni, fejleszteni vagy esetleg bezárni. Ki kell bővíteni és támogatni kell a jelenleg civilek által működtetett fajtamenhelyek hálózatát, a nyugat-európai példának megfelelően a fajtaklubok finanszírozásában, hogy az ebtenyésztés profitjából jusson a gazdátlanná vált állatok ellátására is. Ki kell dolgozni a társállatok ivartalanításának támogatási rendszerét és országos figyelemfelhívó kampányt kell folytatni az ivartalanítás érdekében. A fentieken túl szükség lenne egy országos kóboreb-felmérésre is.

A vadászok és a civil lakosság közötti konfliktusok szomorú példája a gazdás kutyák vadászok általi, mind gyakrabban tapasztalt kilövése. A Párbeszéd szerint az emberek és a társállatok biztonsága, a zöldterületek békés használatához való jog nem lehet kevésbé fontos a vadgazdálkodási szempontoknál. Törvénymódosító javaslatot nyújtottunk be, és aláírásokat is gyűjtünk annak érdekében, hogy a vadászterületek határát vigyék távolabb a lakott területektől, és kutyát csak hivatásos vadász lőhessen ki. Külterületeken célszerű lenne a kutyások által használható területeket létrehozni, ahol póráz nélkül sétáltathatóak a kutyák.

A haszonállatok esetében a szabályok betartásának ellenőrzését kellene megoldani, kiemelt figyelmet fordítva a vágóhidakon folyó munkára is. Ezen a területen különösen fontos a folyamatos hatósági állatorvosi ellenőrzés, és az ott dolgozó emberek megfelelő mentálhigiénés támogatást kapjanak munkájuk szakszerű, kegyetlenkedésektől mentes végzéséhez.

Ma már tudjuk, hogy a vadállatok cirkuszi tartása és szerepeltetése teljesen idegen természetes viselkedésüktől, és a gyerekek számára is nagyon rossz szemléletet közvetít a természethez való emberi viszonyról. A Párbeszéd szerint ideje betiltani ezt az idejétmúlt és szerencsére egyre kevésbé népszerű szórakoztatási formát, ahogyan már több európai ország is megtette.  A teljes siker érdekében egy egységes európai szabályozás kidolgozása is fontos lenne.

 

Gyere, csatlakozz és csináljuk meg!

Mert mindenki számít!