Élhető otthont mindenkinek!

Élhető otthont mindenkinek!

Mindenkinek lesz hol laknia: egészséges és megfizethető otthonokat teremtünk, a jómódúak ingatlanvásárlásainak több tízmilliós támogatása helyett a rászorulók lakhatását segítjük.

  • Átalakítjuk a CSOK-ot, országossá tesszük a lakásfenntartási támogatás zuglói modelljét
  • 100 ezer szociális bérlakást, 25 ezer kollégiumi férőhelyet építünk 4 év alatt
  • Lakbérplafont vezetünk be, megelőzzük a kilakoltatásokat, felszámoljuk a hajléktalanságot

 

Gyere, csatlakozz és csináljuk meg! Mert mindenki számít!

Bővebben lejjebb.

Ha szerinted is fontos, hogy mindenkinek legyen élhető otthona, akkor írd alá a kezdeményezést!







Feliratkozom a hírlevélre

Szólj hozzá! Mondd el a véleményed!




ÉLHETŐ OTTHONT MINDENKINEK!

Magyarországon lakhatási válság van: tízezrek élnek az utcákon, százezreket fenyeget a hajléktalanná válás, milliók élnek lakásszegénységben, egészségtelen körülmények között, és a legtöbb fiatalnak alig megoldható problémát jelent az otthonteremtés.

A lakhatási szegénység 2,5 millió embert érint. Az Eurostat adatai szerint félmillióan élnek olyan lakásban, melyben nincs WC, minden negyedik ember lakásának pedig beázik a teteje, nedvesek a falai, a padlója vagy penészesek az ablakai, falai. Minden harmadik gyermek lakik olyan lakásban, amely ázik és penészes. Ez nem is csak lakhatási kérdés, ez az egyik legsúlyosabb népegészségügyi probléma is egyben.

Minden tizedik magyar lakásában nem megoldott a szennyvízelvezetés, közel 150 ezer lakásban nincs bekötve az ivóvíz. A magyar lakosság fele túlzsúfolt lakásokban él, 300 ezren pedig szegénytelepeken. A lakosság hatoda nem tudja megfelelően befűteni a lakását télen.

 

Lakhatáshoz való jog

Ahhoz, hogy ezen változtassunk, alanyi joggá kell tenni a méltó lakhatáshoz való jogot, melyet alkotmányba foglalunk. Ez maga után vonja az elhelyezés nélküli kilakoltatás tilalmát is.

A Párbeszéd meggyőződése szerint egy köztársaságban minden állampolgár számára garantálni kell az emberhez méltó létfeltételeket, közülük is kiemelten a lakhatást. A köztársaság polgárait szolgáló államnak tehát kötelessége, hogy megelőzze a hajléktalanná válást, valamint hogy támogassa a korszerű és egészséges otthonok elérhetővé válását mindenki számára.

 

Bérlakás építés, szociális lakásügynökségek

Magyarországon az elérhető bérleti díjú szociális bérlakások aránya mindössze 1,5%, miközben több tízezer lakás áll üresen. A közösségi bérlakásszektor létrehozásával azonban segíteni lehet a szegényeken, a fiatalokon. Meg lehet akadályozni a hajléktalanná válást, csökkenteni lehet vele a lakhatás költségeit. Ezért kiterjedt szociális bérlakásépítési és kollégiumi férőhelybővítő programot indítunk: a cél az, hogy négy év alatt 100 ezer szociális bérlakás és 25 ezer kollégiumi férőhely jöjjön létre.

A szociális lakásügynökségek létrehozásával pedig a magáningatlanok bevonása is lehetővé válik. A magánerős új társasház-építések során előírnánk, hogy meghatározott arányú lakást szociális bérlakás céljára igénybe vehet az önkormányzat; ezt az ingatlanfejlesztő és az önkormányzat kötelezően egy megállapodásban rögzítené, már az engedélyezési eljárással párhuzamosan.

A bérlakásszektor kiépítését nehezíti, hogy a mai napig zajlik az önkormányzati lakásvagyon felélése és elkótyavetyélése, sokszor áron alul, a politikai holdudvar számára. A lakástörvény módosításával ennek véget vetünk. Álláspontunk szerint az önkormányzatok a lakásállomány megtartásával és bővítésével tudják a leghatékonyabban orvosolni a helyi lakhatási problémákat.

A bérlakások számának gyors növelése forrásigényes feladat: ennek érdekében át kell alakítani a lakástámogatások ma rendszerét, amely a CSOK-on keresztül legnagyobb mértékben az új lakás építésére képes, tehetős családokat támogatja, akár több mint 20 millió forinttal. Ha ehelyett állami, önkormányzati bérlakásokra költünk, akkor hasonló számú, de sokkal kevésbé tehetős család lakhatását tudjuk megoldani, miközben nő a közösségi (állami, önkormányzati) vagyon és a rendszeres jövedelem is.

 

Lakbérplafon

Az egyetemisták, főiskolások, a dolgozó kisjövedelműek számára gyakorlatilag nincsenek megfizethető lakások, albérletek a nagyvárosokban, miután az utóbbi időszakban legalább megduplázódtak a lakbérek. Ezért maximalizálnánk az önkormányzati és magánlakások lakbéreit az ingatlan paraméterei alapján, mindaddig, amíg létre nem jön elegendő szociális bérlakás és kollégiumi hely, és lejjebb nem szállnak a piaci árak. A szabályozás a Berlinben sikeresen működő rendszerhez lenne hasonló.

 

Elsőként lakhatás, teleprehabilitáció

„Elsőként lakhatás” programokat vezetünk be, hogy felszámoljuk a hajléktalanságot.
Az „Elsőként lakhatás” programok célja, hogy a hajléktalan emberek számára olyan komplex megoldást kínáljanak, mellyel tartós és önálló lakáshoz juthatnak. Ezek a programok abból az alapvetésből indulnak ki, hogy a lakhatás nem a cél, hanem az alapvető feltétele annak, hogy ezek az emberek sikeresen visszailleszkedhessenek a társadalomba.

Napjainkban legalább háromszázezren élnek nyomortelepeken, szegregátumokban. Ennek az embertelen helyzetnek haladéktalanul véget kell vetnünk, amihez telepfelszámolási és teleprehabilitációs programok kellenek.  A Párbeszéd – a korábbi gyakorlatokkal ellentétben – olyan komplex (oktatási, munkaerő-piaci, egészségügyi elemekkel kombinált) programokat indítana, amelyek hosszú távú megoldást kínálnak a szegregátumok felszámolására, és amelyekkel  ténylegesen megvalósulhat az ezeken a településeken, településrészeken élő emberek társadalmi integrációja.

 

A hajléktalanság megelőzése

A bajban lévő devizahitel-adósok számára is biztosítjuk a lakhatást, hogy elkerülhető legyen a kilakoltatás, és kárpótlást nyújtunk az elmaradt állami felelősségvállalás miatt. A Nemzeti Eszközkezelő kibővítésével létrehozzuk az Ingatlanalapot azok számára, akik 90 napon túli lakáshitel- vagy közüzemidíj-tartozással rendelkeznek, hogy ne váljanak kilakoltatás áldozataivá.

Ezen túlmenően zuglói mintára, megfelelő központi finanszírozással újjáélesztjük a lakásfenntartási támogatást a hajléktalanná válás megelőzésére.

 

Lakásfelújítás

Közel 3 millió magyar lakik olyan lakásokban, melyeket sürgősen fel kellene újítani. Habár a lakások korszerűsítésére rendelkezésre állnak EU-s források is, a kormányzat ezeket a pénzeket saját magára költi. Ennek a gyakorlatnak véget vetünk, és belekezdünk egy országos, önerő nélküli lakásfelújítási programok megvalósításába, évi 200 milliárdos nagyságrendben (ld. 10. fejezet). Emelni kell a lakások komfortját és energiahatékonyságát, és be kell kötni a közműveket minden háztartásba.

 

 

Gyere, csatlakozz és csináljuk meg!

Mert mindenki számít!