Nők és férfiak: felszámoljuk az egyenlőtlenségeket!

14500311_1175367832538678_1355855469689711908_o

A nők alárendeltségének egyszer és mindenkorra véget kell vetni.

  • Egyenlő munkáért egyenlő bért biztosítunk
  • Nemi kvótát vezetünk be a választásokon és a tőzsdei cégek vezetésében
  • Bevezetjük a 3 hónapos apai GYED-et, a kismamáknak a részmunkaidő lehetőségét
  • Azonos jogokat biztosítunk az azonos nemű pároknak
  • A rendszer átalakításával drasztikusan visszaszorítjuk a nők és gyerekek elleni erőszakot

 

Gyere, csatlakozz és csináljuk meg! Mert mindenki számít!

Bővebben lejjebb.

Ha egy olyan országban szeretnél élni, ahol nincs különbség a nemek között, akkor támogasd Te is!







Feliratkozom a hírlevélre

Szólj hozzá! Mondd el a véleményed!




 Női egyenjogúság, családok, gyermekvédelem 

Nemi szerepek

A Párbeszéd meggyőződése, hogy a nők és a férfiak egyaránt képesek megfelelni a munka és a magánélet kihívásainak, ugyanúgy helyük van a közélet és a magánélet világában. Van mit tanulnunk egymástól, és az élet minden területén szükség van mindkét nemre: a csecsemőgondozástól az állam vezetéséig, a nagyvállalatok irányításától a háztartási munkáig nincs olyan tevékenység, ahol ne lenne jótékony hatása, ha a mainál kiegyenlítettebbek lennének a viszonyok. A férfiak fokozottabb otthoni szerepvállalását pozitív szerepmodellek bemutatásával, a nők egyenlő esélyeit a gazdaság és a politika világában kvótákkal fogjuk segíteni. Mi nem a levegőbe beszélünk: a Párbeszédnek ma is egy női és egy férfi társelnöke van, és ugyanúgy megbecsüljük az apák, mint az anyák otthoni szerepvállalását.

 

Kvótákkal az egyenlő képviseletért

A magyar közélet szélsőségesen férfiközpontú, és az elmúlt 25 évben folyamatosan csak romlott a helyzet. A 2014. évi választás a rendszerváltást követő egyik legkisebb női jelenlétét eredményezte. A női képviselők aránya az 1994-1998 közötti ciklusban volt a legmagasabb, ám akkor is csak 11,2 %-os volt ez az arány, ami 43 képviselői helyet jelentett a 384 fős Országgyűlésben. A jelenlegi arány 9 és 10% között van, ez 19 képviselői helyet jelent. A Párbeszéd ezért fontosnak tartja a női politikusok pozíciójának erősítését, melyet egy kötelező 40%-os nemi kvótával kívánna megteremteni a pártlisták esetében. A kvótát kötelezővé tennénk a tőzsdei cégek vezetésében is.

 

Egyenlő bér, családbarát munkahelyek

Egyenlő munkáért egyenlő bér jár, nemre való tekintet nélkül. A statisztikai adatokból tudjuk, hogy Magyarországon 15 százalékkal kevesebb bért kap egy nő ugyanolyan értékű munkáért, mint egy férfi. És ez nem függ a képzettségtől, sőt: a menedzserek körében akár 50 százalékos is lehet a különbség.

Egy ország gazdasági és társadalmi sikeressége nagyban függ attól, hogy a nők minden területen egyenlő esélyekkel indulnak-e a férfiakkal. Magyarország csak akkor lehet sikeres ország, ha nem csak a családpolitikát alakítja át alapjaiban, hanem megteremti a férfiak és nők közötti esélyegyenlőséget minden területen. A Párbeszéd kötelezővé tenné ezért, hogy a munkáltatók adatot szolgáltassanak az Egyenlő Bánásmód Hatóság számára az azonos munkakörben foglalkoztatott férfiak és nők bérezéséről.

A munka világában segíteni kell a részmunkaidős, távmunka és más, atipikus munkavállalási formák elterjedését. Ehhez alanyi joggá tennénk a közszférában a részmunkaidő választását, míg a vállalati szférában ösztönöznék a cégeket erre. Mindez szükséges ahhoz, hogy a nők a lehető leghamarabb visszatérhessenek a munkaerőpiacra. A jelenlegi rendszer rugalmatlan, az atipikus munkavállalási formák nem elterjedtek, ráadásul a bérek is rendkívül alacsonyak. Ahhoz, hogy érdemben változzon a helyzet, rendszerszintű átalakításokra van szükség, melyek egyik oszlopát az alapjövedelem jelenti.

Támogatjuk továbbá, hogy a GYED esetében az apa legalább három hónapot otthon töltsön a gyermekével. A legtöbb kutatás ugyanis felhívja a figyelmet arra, hogyha mindkét szülő bizonyos időt eltölt a gyermekkel, az növeli a gyermekvállalási hajlandóságot, biztosítja, hogy egyik szülőnek se kelljen végérvényesen kilépnie a munkaerőpiacról, és erősíti a gyermek-szülő kapcsolatot is.

Már hosszú évek óta hallhatjuk, hogy a munkaerőpiaci visszatéréshez szükséges lenne a koragyermekkori, valamint bölcsődei szolgáltatások fejlesztése. A Párbeszéd meggyőződése, hogy az intézményfejlesztés mellett a szülőket is valamilyen formában ösztönözni kell arra, hogy igénybe vegyék ezeket a lehetőségeket. A Párbeszéd ezért a gyermek másfél éves korától utalvánnyal támogatná a dolgozó szülők gyermekének napközbeni ellátását, legyen az Biztos Kezdet Gyerekház vagy bölcsőde. Amennyiben a szülő ezt a megoldást választja, úgy a gyermekgondozási ellátások alapösszegének másfélszeresére válna jogosulttá.

 

Családon belüli erőszak, gyermekvédelem

Magyarországon minden ötödik nő olyan családban nőtt fel, ahol az apja verte az anyját. A nőket érintő erőszakos bűncselekmények 22%-át a saját párjuk követi el. Hazánkban minden héten legalább egy nőt meggyilkol a partnere. A Párbeszéd hosszú ideje szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a jelenlegi szabályozás nem elegendő ahhoz, hogy megelőzzük ezeket a cselekményeket. Szigorítani kell a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket és garantálni kell, hogy az ilyen esetekben a hatóságok beadvány nélkül is elkezdjenek vizsgálódni. Svédországban 1998-ban érvénybe lépett a nőkkel szembeni erőszak elleni törvény, amely akár hatévi börtönnel sújtja a nők integritásának mindennemű megsértését. 2011 óta működik egy minisztérium, amely speciálisan a gyerekekkel, az idősekkel és a nemek egyenlőségével foglalkozik. A Párbeszéd ezt a rendszert kívánja alapul venni a nőkkel szembeni erőszak visszaszorítása érdekében.

Az elmúlt évek gyermekbántalmazásos esetei rávilágítottak arra, hogy a gyermekvédelmi intézményrendszer súlyos válságban van. A jelzőrendszer működésképtelen, a szakellátás átalakítását nem előzte meg semmiféle stratégiai terv, a szakemberek éhbérért dolgoznak, a gyermekjogok nem érvényesülnek. Eközben több mint 23 000 gyermek él a szüleitől elszakítva, jelentős részüket jogszabályellenesen, a család szegénysége miatt emelték ki, „környezeti okokra”, például a rossz lakásminőségre hivatkozva. A szakellátásba került gyermekek száma európai viszonylatban kiugróan magas, melynek oka, hogy gyakorlatilag működésképtelenné vált az alapellátás. A szakellátásba kerülő gyermekek így nem jutnak hozzá azokhoz a lehetőségekhez, amik a normális élet feltételei lennének. Nincs elegendő nevelőszülő, a gyermekvédelmi gyámokra többletfeladat hárul és gyakoriak az otthonokban dolgozók által elkövetett bántalmazásos esetek. Az intézménykiváltás közben nem érinti azokat a gyermekeket, akik fogyatékkal élnek, betegséggel küzdenek.
Megerősítjük ezért a jelzőrendszert és biztosítani fogjuk az ehhez szükséges költségvetési forrásokat. A jelzőrendszer tagjainak állandó továbbképzést biztosítunk és garantáljuk a szupervízió lehetőségét, valamint a jelzőrendszer tagjai közé beemeljük a lakókörnyezetet is.

Az önkormányzatokat a jó minőségű alapellátás megszervezésére kell rábírni. Az alapellátást finanszírozó önkormányzatok ugyanis jelenleg abban érdekeltek, hogy a gyermek a lehető leghamarabb a szakellátásba kerüljön, hiszen annak finanszírozása már állami feladat. Ahhoz, hogy az önkormányzatok magas szintű ellátást nyújtsanak az arra rászoruló családnak, a jelenlegi források drasztikus növelésére van szükség.

 

Szociális válságban lévő családok

Ma több mint 12 000 családban ápolnak súlyosan fogyatékos gyermeket vagy felnőttet. A gondozást végző családtagok maximum nettó 47.790 Ft-os ápolási díjra jogosultak. Ez az összeg nem elegendő a segítségre szoruló családtag ellátásához, sőt az alapvető létfenntartáshoz sem, miközben a helyzetük miatt gyakorlatilag lehetetlen számukra munkát vállalni. Ezekre a családokra az államnak kötelessége lenne kiemelt figyelmet fordítani. A Párbeszéd szerint az ápolási munkát a minimálbérhez kell arányosítani, és munkaviszonyként elismerni (ld. 1. fejezet).

Magyarországon nagyjából 50 000 gyermek rendszeresen éhezik és megközelítőleg 500 000-en vannak, akik gyakran éhesen kell, hogy lefeküdjenek. Egészen 2016-ig ezek a gyermekek jogosultak voltak részt venni iskolai és szünidei gyermekétkeztetési programokban, ám a kormány egy jogszabálymódosítással megfelezte a jogosultak számát. A Párbeszéd a közétkeztetési rendszeren keresztül garantálná, hogy minden rászoruló gyermek az év minden napján legalább egyszer meleg ételhez jusson (ld. 1. fejezet).
Megszüntetjük a családból való kiemelés jogtalan, anyagi okokra hivatkozó gyakorlatát. A szegény családok problémáinak enyhítése végett létrehozunk átmeneti elhelyezési formákat, mellyel megakadályozható a családok szétszakítása (ld. 2. fejezet). A családok anyagi biztonságának megteremtéséért – az alapjövedelem bevezetéséig – legalább a duplájára emeljük a családi pótlékot, valamint kompenzáljuk a 2008-óta nem emelt ellátások értékvesztését is.

 

LMBT+ családok

Kiterjesztenénk az LMBTQIA emberek jogait. Támogatjuk az azonos neműek házasságát, lehetőséget teremtenénk arra, hogy gyermeket fogadhassanak örökbe. Számunkra minden család egyenlő, ezért – függetlenül a szexuális orientációtól – mindenkit azonos jogok illetnek meg a családalapítás tekintetében is.

 

 

Gyere, csatlakozz és csináljuk meg!

Mert mindenki számít!