Nők és férfiak: felszámoljuk az egyenlőtlenségeket!

14500311_1175367832538678_1355855469689711908_o

A nők alárendeltségének egyszer és mindenkorra véget kell vetni.

  • Egyenlő munkáért egyenlő bért biztosítunk
  • Nemi kvótát vezetünk be a választásokon és a tőzsdei cégek vezetésében
  • Bevezetjük a 3 hónapos apai GYED-et, a kismamáknak a részmunkaidő lehetőségét
  • Azonos jogokat biztosítunk az azonos nemű pároknak
  • A rendszer átalakításával drasztikusan visszaszorítjuk a nők és gyerekek elleni erőszakot

Gyere, csatlakozz és csináljuk meg! Mert mindenki számít!

Bővebben lejjebb.

Ha egy olyan országban szeretnél élni, ahol nincs különbség a nemek között, akkor támogasd Te is!







Feliratkozom a hírlevélre

Szólj hozzá! Mondd el a véleményed!




 Női egyenjogúság, családok, gyermekvédelem 

A Párbeszéd meggyőződése, hogy a nők és a férfiak, bár sok dologban különböznek, de egyaránt képesek megfelelni a munka és a magánélet kihívásainak, ugyanúgy helyük van a közélet és a magánélet világában. Van mit tanulnunk egymástól, és az élet minden területén szükség van mindkét nemre: a csecsemőgondozástól az állam vezetéséig, a nagyvállalatok irányításától a háztartási munkáig nincs olyan tevékenység, ahol ne lenne jótékony hatása, ha a mainál kiegyenlítettebbek lennének a viszonyok. A férfiak fokozottabb otthoni szerepvállalását pozitív szerepmodellek bemutatásával, a nők egyenlő esélyeit a gazdaság és a politika világában kvótákkal fogjuk segíteni. Mi nem a levegőbe beszélünk: a Párbeszédnek ma is egy női és egy férfi társelnöke van, és ugyanúgy megbecsüljük az apák, mint az anyák otthoni szerepvállalását.

 

Egyenlő munkáért egyenlő bér jár, nemre való tekintet nélkül. A statisztikai adatokból tudjuk, hogy Magyarországon 15,1 százalékkal kevesebb bért kap egy nő ugyanolyan értékű munkáért, mint egy férfi. És nehogy azt higgyük, hogy minél képzettebb egy nő, annál nagyobb esélye van arra, hogy ugyanolyan értékű munkáért ugyanannyi bért kapjon, mint egy férfi: a menedzserek körében akár 50 százalékos is lehet a különbség.

Egy ország gazdasági és társadalmi sikeressége azonban nagyban függ attól, hogy a nők minden területen egyenlő esélyekkel indulnak-e a férfiakkal. Magyarország csak akkor lehet sikeres ország, ha nem csak a családpolitikát alakítja át alapjaiban, hanem megteremti a férfiak és nők közötti esélyegyenlőséget minden területen. A Párbeszéd kötelezővé tenné ezért, hogy a munkáltatók adatot szolgáltassanak az Egyenlő Bánásmód Hatóság számára az azonos munkakörben foglalkoztatottak neméről, valamint bérezéséről.

A magyar közélet szélsőségesen férfiközpontú, és az elmúlt 25 évben folyamatosan csak romlott a helyzet, miközben a háború után, 1949-ben még 71 női képviselő ült a parlamentben. A 2014. évi választás a rendszerváltást követő egyik legkisebb női jelenlétét eredményezte. A női képviselők aránya az 1994-1998 közötti ciklusban volt a legmagasabb, ám akkor is csak 11.23 %-os volt ez az arány, ami 43 képviselői helyet jelentett a 384 fős Országgyűlésben. A jelenlegi arány 9,9%, ez 19 képviselői helyet jelent átlagosan. A Párbeszéd ezért fontosnak tartja a női politikusok pozíciójának erősítését, melyet egy kötelező 40%-os nemi kvótával kívánna megteremteni a pártlisták esetében, de a kvótát kötelezővé tenné a tőzsdei cégek vezetésében is.

A munka világában segíteni kell a részmunkaidős, távmunka és más, atipikus munkavállalási formák elterjedését. Ehhez alanyi joggá tennénk a közszférában a részmunkaidő választását, míg a vállalati szférában ösztönöznék a cégeket erre. Mindez szükséges ahhoz, hogy a nők a lehető leghamarabb visszatérhessenek a munkaerőpiacra. A jelenlegi rendszer rugalmatlan, az atipikus munkavállalási formák nem elterjedtek, ráadásul a bérek is rendkívül alacsonyak. Ahhoz, hogy érdemben változzon a helyzet, rendszerszintű átalakításokra van szükség, melyek egyik oszlopát az alapjövedelem jelenti.

Támogatjuk továbbá, hogy a GYED esetében az apa legalább három hónapot otthon töltsön a gyermekével. A legtöbb kutatás ugyanis felhívja a figyelmet arra, hogyha mindkét szülő bizonyos időt eltölt a gyermekkel, az növeli a gyermekvállalási hajlandóságot, biztosítja, hogy egyik szülőnek se kelljen végérvényesen kilépnie a munkaerőpiacról, és erősíti a gyermek-szülő kapcsolatot is.

Már hosszú évek óta hallhatjuk, hogy a munkaerőpiaci visszatéréshez szükséges lenne a koragyermekkori, valamint bölcsődei szolgáltatások fejlesztése. A Párbeszéd meggyőződése, hogy az intézményfejlesztés mellett a szülőket is valamilyen formában ösztönözni kell arra, hogy igénybe vegyék ezeket a lehetőségeket. A Párbeszéd ezért a gyermek másfél éves korától utalvánnyal támogatná a dolgozó szülők gyermekének napközbeni ellátását. Amennyiben a szülő ezt a megoldást választja, úgy a gyermekgondozási ellátások alapösszegének másfélszeresére válna jogosulttá.

Magyarországon minden ötödik nő olyan családban nőtt fel, ahol az apja verte az anyját. A nőket érintő erőszakos bűncselekmények 22%-át a saját párjuk követi el. Hazánkban minden héten legalább egy nőt meggyilkol a partnere. A Párbeszéd hosszú ideje szeretné felhívni a figyelmet arra, hogy a jelenlegi szabályozás nem elegendő ahhoz, hogy megelőzzük ezeket a cselekményeket. Szigorítani kell a vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket és garantálni kell, hogy az ilyen esetekben a hatóságok beadvány nélkül is elkezdjenek vizsgálódni. Svédországban 1998-ban érvénybe lépett a nőkkel szembeni erőszak elleni törvény, amely hatévi börtönnel sújtja a nők integritásának mindennemű megsértését. 2011 óta működik egy minisztérium, amely speciálisan a gyerekekkel, az idősekkel és a nemek egyenlőségével foglalkozik. A Párbeszéd ezt a rendszert kívánja alapul venni a nőkkel szembeni erőszak visszaszorítása érdekében.

***

Kiterjesztenénk az LMBTQIA emberek jogait. Támogatjuk az azonos neműek házasságát, lehetőséget teremtenénk arra, hogy gyermeket fogadhassanak örökbe. Számunkra minden család egyenlő, ezért – függetlenül a szexuális orientációtól – mindenkit azonos jogok illetnek meg a családalapítás tekintetében is.

***

Ma több, mint 12.000 családban ápolnak súlyosan fogyatékos gyermeket vagy felnőttet. A gondozást végző családtagok maximum nettó 47.790 Ft-os ápolási díjra jogosultak. Ez az összeg nem elegendő a segítségre szoruló családtag ellátásához, sőt az alapvető létfenntartáshoz sem, miközben a helyzetük miatt gyakorlatilag lehetetlen számukra munkát vállalni. Ezekre a családokra az államnak kötelessége lenne kiemelt figyelmet fordítani. A Párbeszéd szerint az ápolási munkát a minimálbérhez kell arányosítani, és munkaviszonyként elismerni.

Magyarországon nagyjából 50.000 gyermek rendszeresen éhezik és nagyjából 500.000-en vannak, akik gyakran éhesen kell, hogy lefeküdjenek. Egészen 2016-ig ezek a gyermekek jogosultak voltak részt venni iskolai és szünidei gyermekétkeztetési programokban, ám a kormány egy jogszabálymódosítással megfelezte a jogosultak számát. A Párbeszéd a közétkeztetési rendszeren keresztül garantálná, hogy mindem rászoruló gyermek az év minden napján legalább egyszer meleg ételhez jusson.

Az elmúlt évek gyermekbántalmazásos esetei rávilágítottak arra, hogy a gyermekvédelmi intézményrendszer súlyos válságban van. A jelzőrendszer működésképtelen, a szakellátás átalakítását nem előzte meg semmiféle stratégiai terv, a szakemberek éhbérért dolgoznak, a gyermekjogok nem érvényesülnek. Eközben több, mint 23.000 gyermek él a szüleitől elszakítva, jelentős részüket jogszabályellenesen, a család szegénysége miatt emelték ki, „környezeti okokra”, például a rossz lakásminőségre hivatkozva. A szakellátásba került gyermekek száma európai viszonylatban kiugróan magas, melynek oka, hogy gyakorlatilag működésképtelenné vált az alapellátás. A szakellátásba kerülő gyermekek így nem jutnak hozzá azokhoz a lehetőségekhez, amik a normális élet feltételei lennének. Nincs elegendő nevelőszülő, a gyermekvédelmi gyámokra többletfeladat hárul és gyakoriak az otthonokban dolgozók által elkövetett bántalmazásos esetek. Az intézménykiváltás közben nem érinti azokat a gyermekeket, akik fogyatékkal élnek, betegséggel küzdenek.
Megerősítjük ezért a jelzőrendszert és biztosítani fogjuk az ehhez szükséges költségvetési forrásokat. A jelzőrendszer tagjainak állandó továbbképzést biztosítunk és garantáljuk a szupervízió lehetőségét, valamint a jelzőrendszer tagjai közé beemeljük a lakókörnyezetet is.
Az önkormányzatokat a jó minőségű alapellátás megszervezésére kell rábírni. Az alapellátást finanszírozó önkormányzatok ugyanis jelenleg abban érdekeltek, hogy a gyermek a lehető leghamarabb a szakellátásba kerüljön, hiszen annak finanszírozása már állami feladat. Ahhoz, hogy az önkormányzatok magas szintű ellátást nyújtsanak az arra rászoruló családnak, a jelenlegi források drasztikus növelésére van szükség.

Megszüntetjük a családból való kiemelés jogtalan, anyagi okokra hivatkozó gyakorlatát. A szegény családok problémáinak enyhítése végett létrehozunk átmeneti elhelyezési formákat, mellyel megakadályozható a családok szétszakítása. A családok anyagi biztonságának megteremtéséért – az alapjövedelem bevezetéséig – legalább a duplájára emeljük a családi pótlékot, valamint kompenzáljuk a 2008-óta nem emelt ellátások értékvesztését is.

 

Gyere, csatlakozz és csináljuk meg!

Mert mindenki számít!